Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közölte az új adatokat pénteken.
Márciusban az euróövezet 19 tagállamában az Eurostat végleges adatai szerint éves 0,7 százalékra, öt havi mélypontra csökkent a fogyasztói árak emelkedésének a mértéke a februári 1,2 százalékos éves áremelkedésről. Tavaly márciusban 1,4 százalékkal emelkedett a fogyasztói árindex az euróövezetben. Az előző havihoz képest az euróövezetben és az EU-ban egyaránt 0,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak márciusban. Az euróövezeti inflációhoz márciusban a legnagyobb mértékben, 0,60 százalékponttal a szolgáltatások árának az emelkedése járult hozzá. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek áremelkedése 0,46 százalékponttal növelte az inflációt, az energiaárak csökkenése viszont 0,45 százalékponttal mérsékelte.
Az energiaárak éves bázison 4,5 százalékkal csökkentek márciusban, az élelmiszerek és élvezeti cikkek ára pedig 2,4 százalékkal emelkedett. Energiaárak nélkül 1,3 százalékkal emelkedtek éves bázison a fogyasztói árak az euróövezetben márciusban, energiaárak, élelmiszerárak és élvezeti cikkek nélkül pedig 1,0 százalékkal.
Az Európai Unió 27 tagállamában márciusban 1,2 százalékra csökkent az infláció a februári 1,6 százalékról. 2019 márciusában 1,6 százalék volt az infláció az EU-ban. A legalacsonyabb éves áremelkedést, 0,1 százalékosat Spanyolországban, Olaszországban, Cipruson és Portugáliában regisztrálták márciusban. A fogyasztói árak a legnagyobb mértékben, 3,9 százalékkal Magyarországon és Lengyelországban emelkedtek éves bázison az idén márciusban.
A februárihoz képest a fogyasztói árak éves emelkedésének a mértéke Málta kivételével az EU mind a 27 tagállamában csökkent. Az Európai Központi Bank (EKB) középtávú inflációs célkitűzése két százalék, ezt azonban már hosszú ideje nem sikerült elérni. A gazdasági aktivitás vírusjárvány miatti lassulása és az olajárak összeomlása miatt közgazdászok az infláció további csökkenésére számítanak.
(MTI)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Magyar Péter tízezredszerre beleszuggerálta a kamerába, hogy „az EU legszegényebb országa” – aztán befutottak az utolsó helyre a lettek, és lezárkóztak a bezzegésztek is. Francesca Rivafinoli írása.
Az Eurostat friss számai porrá zúzták az ellenzéki riogatást: kiderült, hogy Ausztriában és Szlovákiában is nagyobb a drágulás, mint nálunk, hiába fizetnek euróval.
Megnéztük, miként válik a „kontextusba helyezés” gazdasági értelemben jelentéseltolássá, és mit olvas bele a HVG a miniszterelnök gazdasági állításaiba.
2025 elején nem utcai tüntetések, hanem üres bevásárlókocsik jelezték, hogy gond van. A háztartások egy része tudatosan nem vásárolt, tiltakozásként a magas élelmiszerárak ellen. Néhány héttel később egy technikai jellegűnek tűnő kormányzati döntés született, amely végül az év legfontosabb gazdaságpolitikai beavatkozásává vált. Ez a cikk azt mutatja meg, hogy hogyan lett az árrésstop 2025 kulcsfogalma.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
A számok nem tévednek: a javuló inflációt érzékelik a vásárlók is.
A Bors Tisza-csomagot bemutató kiadványának betiltása sértheti a szólás- és médiaszabadságot.
Mint minden forradalomban, az online lincseléseknél is az a gond, hogy soha nem lehet tudni, ki lesz a következő.
