Rosszabbul élnek, mint egy éve: elégedetlenek Donald Tusk balliberális kormányával Lengyelországban
Nem jött be a kormányváltás a lengyeleknek.
A lengyel alkotmány felette áll az Európai Bíróság ítéleteinek, mely utóbbiak – ellentétben az Európai Unió alapszerződésével – nem részei az uniós jognak.
A lengyel legfelsőbb bíróság nem vizsgálhatja felül az államfő hatáskörébe tartozó bírói kinevezéseket, határozatai nem szabályozhatják a lengyel igazságügyi rendszert – állapította meg kedden közzétett döntésében a lengyel alkotmánybíróság. A testület Elzbieta Witek alsóházi elnök kezdeményezésére a legfelsőbb bíróság törvényhozói illetékességéről döntött, miután egy januári legfelsőbb bírósági döntés közvetve megkérdőjelezte a bírák kinevezéséről szóló, az európai uniós szervek által is bírált lengyel igazságügyi reform keretében elfogadott jogszabályokat. Az említett legfelsőbb bírósági határozat lehetővé tette a Jog és Igazságosság (PiS) 2015 óta tartó kormányzása idején kinevezett bírák legitim státuszának megkérdőjelezését.
A bírák kinevezése az államfő kizárólagos hatásköre – szögezte le az alkotmánybíróság. Döntése szerint a legfelsőbb bíróság határozataiban nem értelmezheti a hatályos törvényeket olyan módon, hogy ezáltal megváltozik a lengyel igazságügy szervezésével összefüggő jogi helyzet. A januári határozatot a legfelsőbb bíróság régi, még az előző kormányok idején kinevezett tagjai fogadták el, az Európai Bíróság egyik tavalyi döntésére hivatkozva. Az alkotmánybíróság keddi döntése szerint viszont a legfelsőbb bíróság „a nemzetközi törvényszék ítélete kapcsán sem” jogosult a lengyel jog felülvizsgálatára. A testület hangsúlyozta: a lengyel alkotmány felette áll az Európai Bíróság ítéleteinek, mely utóbbiak – ellentétben az Európai Unió alapszerződésével – nem részei az uniós jognak.
A varsói alkotmánybíróság már hétfőn, a Mateusz Morawiecki kormányfő által kezdeményezett eljárásban a lengyel alaptörvénnyel és az európai joggal is ellentétesnek ítélte az új bírák legitimitását kétségbe vonó januári legfelsőbb bírósági határozatot. A hétfői döntést a 15 tagú alkotmánybíróság 3, a keddit pedig 5 tagja ellenezte.
(MTI)