Váratlan helyről válasz érkezett válasz Halmai Gábor kormánykritikájára. A korábban számos nemzetközi perben a kormánnyal szembeni felet képviselő Karsai Dániel tette helyre Halmai Gábor finoman szólva túlzó állításait a rendkívüli jogrend kapcsán.
Még a kormánypártisággal általában egyáltalán nem vádolható emberi jogi képviselők figyelmét sem kerülte el Halmai Gábor alkotmányjogász előző heti kirohanása a Verfassungsblogon. Mint ismeretes, a német alkotmányjogi témákat feldolgozó blog “Don’t Be Fooled by Autocrats” címmel közölt bejegyzést Halmaitól, aki esszéjében annak kapcsán intézett intelmet intézett Vera Jourovához, hogy az Európai Bizottság alelnöke a rendkívüli jogrend kapcsán kihirdetett jogszabályokkal kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy azok nem ellenkeznek az Európai Unió jogrendszerével.
Halmai a blogbejegyzés társszerzőjeként
azt a benyomást igyekszik kelteni az Európai Bizottság alelnökéről, hogy Jourová naív politikus,
akit a magyar állami vezetők könnyedén befolyásolhattak a véleményalkotás során. A blogbejegyzés célja ennek megfelelően az lehetett, hogy felvilágosítsa a teljes európai közvéleményt a “magyar valóságról”.
De ez már láthatóan Karsai Dánielnek is sok volt, aki ugyanazon a felületen ugyanabban a témában publikált tegnap bejegyzést, reagálva Halmai finoman szólva szubjektív kritikájára. Ebből jól látszik, hogy milyen éles kontrasztban áll Halmai gondolatmenete egy liberális narratívához ragaszkodó, de józan megközelítéssel.
Halmai szerint például a Magyar Honvédség átvette az ország irányítását - ezt az állítást vélhetően azért engedte meg magának, hogy azt a benyomást keltse, hogy Magyarország katonai diktatúrává vált. A valóság ezzel szemben az, hogy a Magyar Honvédség a stratégiailag kiemelt jelentőségű ágazatokban jelent meg a szakmai koordináció elősegítése céljából – mutat rá Karsai.
Halmai továbbá tévesen hivatkozva a vonatkozó rendeletre, általánosan beszél a bíróságok működésének felfüggesztéséről, miközben ahogy arra Karsai Dániel gyakorló ügyvédként is rávilágít,
ez egész egyszerűen hazugság.
A valóság ezzel szemben az, hogy a bíróság a pert a felek közös kérelmére függeszti fel, tehát a felfüggesztés legfeljebb is a felek autonóm döntésének az eredménye. Karsai ennek kapcsán hozzáteszi: a bíróságok a vészhelyzet első néhány hetében valóban felhagytak a működéssel, ez azonban csak átmeneti, technikai leállás volt, s a “kényszerpihenővel” érintett perek az elkövetkező hetekben minden bizonnyal ott folytatódnak, ahol abbamaradtak.
Hasonló ferdítésnek esett áldozatául a büntető ügyszak is, amelyre vonatkozóan Halmaiék azt állították, hogy ott az ügyész teljhatalmat kapott, és a rendkívüli jogrendnek köszönhetően önkényesen tehet meg bármit, amit jónak lát. A valóság ezzel szemben az, hogy az ügyész bizonyos eljárási cselekményeket akkor halaszthat el, ha az adott cselekmény végrehajtása egyébként járványügyi kockázattal járna.
Az Alkotmánybíróság működésével kapcsolatban Halmai szintén alaptalan aggályokat közölt kész tényként. A blogbejegyzésben az olvasható, hogy "az Alkotmánybíróság hiába működik tovább, ha az alsóbb szintű bíróságokat bezárták, vagy ezek működése súlyos korlátozás alá esik." Nos, ahogy azt Karsaitól is megtudhattuk, az Alkotmánybírósághoz továbbra is érkeznek be kérelmek (tehát a bíróságok működnek), ezek közül azonban – legalábbis mostanáig – egyik sem érintette a rendkívüli jogrend idején hozott jogszabályokat.
A járványügyi védekezés lényege, hogy bizonyos alapjogok időlegesen korlátozás alá esnek más kitüntetett jelentőségű alapjogok érvényesülése érdekében.
Ha tehát az Alkotmánybírósághoz be is érkezik olyan kérelem, amely alapjogi sérelem kapcsán születik, azt az Alkotmánybíróság minden valószínűség szerint el fogja tudni bírálni
– erre a következtetésre jut Karsai is.
Karsai végül arra a következtetésre jut, hogy van helye a különleges jogrendi intézkedések alkotmányosságáról vitázni, azonban,
ha valaki kritikát fogalmaz meg a Kormány intézkedései kapcsán, azt szigorúan a tényekhez ragaszkodva tegye.
Ha pedig valaki ezt elmulasztja – márpedig a Halmai-féle bejegyzés nyilvánvalóan elmulasztotta – az csak a közvélemény előtt zajló vita színvonalát rontja.
Karsai Dániel gyakorló ügyvéd, szakterülete az alapjogi védelem, ennek kapcsán pedig a peres képviselet.
Halmai Gábor egyetemi oktató, az összehasonlító alkotmányjog és a nemzetközi emberi jogok doktora.
Kim Lane Scheppele, az eredeti blogbejegyzés társszerzője az amerikai Princeton University professzora.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Nem értettek egyet, de az, ahogyan az ügyét képviselte, feltétlen tiszteletet parancsol.
Az ügyvéd halálos beteg volt és az aktív eutanázia jogát szerette volna elismertetni.
Az ALS-ben szenvedő Karsai beadványát követően a fellebbezést is elutasította az Emberi Jogok Európai Bírósága.
Az is kiderült, hogy miért érdemes a Vasasnak drukkolni.
Amit Szakács elkövetett, az csupán a tünet, de a betegség maga a Megafon!
Bemutatják a nyilvánosság számára készített kormányprogramjukat, amelyről az extiszás szakpolitikai vezető is beszélt. De sokkal fontosabb kérdés, hogy mit nem akarnak bemutatni a nyilvánoság előtt.
A Lucinai Szent Lőrinc Bazilika restaurátora nem is akármilyen szerepben festette meg az olasz kormányfő-asszonyt, a baloldal teljesen kiakadt.
