Visszaesik a fogyasztás és a beruházások száma is
A kormány előrejelzése szerint a főleg az exportra támaszkodó német gazdaság kivitele az idén 11,6 százalékkal csökken, jövőre viszont 7,6 százalékkal emelkedik.Az utóbbi években keletkezett világgazdasági feszültségek, például a protekcionizmus erősödése és a brit uniós tagság megszüntetése (Brexit) körüli bizonytalanság miatt egyre inkább a hazai beruházási tevékenység és a lakossági fogyasztás vált a gazdaság motorjává, amely azonban az idén leáll.
A prognózis szerint a háztartások fogyasztása 7,4 százalékkal süllyed, a vállalati beruházások 5 pedig százalékkal esnek vissza, de jövőre már 6,5 százalékos, illetve 3,5 százalékos növekedés várható.
A munkanélküliség emelkedését fékezi a rövidített munkaidő intézménye. Ebben a foglalkoztatási formában az idén éves átlagban hárommillióan dolgoznak a kormány számításai szerint. Ez több mint kétszer annyi, mint a legutóbbi válság legsúlyosabb évében, 2009-ben regisztrált 1,4 millió. Azonban a munkanélküliségi ráta így is jelentősen emelkedhet, a tavalyi 5,0 százalékról 5,8 százalékra. A szövetségi kormány március közepe óta szinte hetente jelent be újabb válságkezelő csomagokat. A koronavírus-járvány társadalmi, kulturális és gazdasági hatásainak ellensúlyozására tett erőfeszítések 180 fokos fordulatot jelentenek az államháztartási egyensúly megőrzésére és az államadósság csökkentésére összpontosító eddigi politikájában.
Ezt mutatja az EU-s gazdasági és monetáris unió pilléreként számon tartott 1997-es stabilitási és növekedési egyezmény végrehajtásáról az Európai Bizottságnak készített pénzügyminisztériumi jelentés, amelyet az előző heti kormányülésen fogadtak el. Ebben az áll, hogy az államháztartásban a GDP-hez viszonyítva a tavalyi 0,75 százalékos többlet után az idén történelmi csúcsot jelentő 7,25 százalékos hiány keletkezhet, a GDP-arányos államadósság pedig a tavalyi 59,80 százalékról 75,25 százalékra szökhet fel. A jelentésben kiemelték, hogy a prognózis a járvány első, korai szakaszában tapasztalt folyamatokról és az első válságkezelő csomagok várható hatásairól készített számításokra épül, amelyekben sok a bizonytalanság.