Románia felfüggesztette az Emberi Jogok Európai Egyezményének hatályát a járvány miatt

Románia azt követően jelentette be az Európa Tanács felé az Emberi Jogok Európai Egyezménye 15. cikkének alkalmazását, hogy szükségállapotot hirdetett a járvány kapcsán. A bejelentés szerint a szabad mozgás, a magán- és családi élethez való jog, az otthon sérthetetlensége, az oktatáshoz való és a gyülekezési jog, a magántulajdonhoz való jog, a sztrájkjog és a gazdasági szabadság kerülnek zárójelbe a rendkívüli jogrend idejére.

Az Egyezmény 15. cikke háború vagy a nemzet létét fenyegető más rendkívüli állapot esetén lehetővé teszi a részes államok számára, hogy az Egyezményben foglalt kötelezettségeiktől eltérő intézkedéseket tehessen a helyzet szükségessége által feltétlenül megkívánt mértékben. Az Egyezmény 15. cikkének alkalmazása során az élethez való jog, a kínzás és a rabszolgaság és kényszermunka tilalma továbbra is érvényesül, emellett továbbra sem lehet büntetést kiszabni törvényi rendelkezés nélkül.

A 15. cikk alkalmazása lehetőséget ad Romána számára arra is, hogy – az arányosság elvének és a diszkrimináció tilalmának megfelelően - olyan intézkedéseket is megtegyen, amelyek szoros összefüggésben állnak a nemzeti kisebbségek jogait biztosító egyezményekkel (pl. Kisebbségvédelmi Keretegyezmény, Nyelvi Charta), különösen az oktatáshoz való jog és a gyülekezési jog területén (ezen jogok korlátozása miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága nem ítélheti el Romániát, ha az intézkedéseket a szükségállapot idején hozta).

Románia bejelentése kapcsán több kritika is napvilágot látott az elmúlt napok során: az ügyben maga az Európa Tanács is elmarasztalólag szólalt fel. Az ET szóvivője szerint a részes államok nem hivatkozhatnak alappal a járványhelyzetre akkor, ha derogációt kérnek az Egyezmény bizonyos rendelkezései alól. Az ET álláspontja, hogy az Egyezmény 11. cikke (gyülekezés és egyesülés szabadsága, valamint ezen jogok korlátozhatósága) lehet irányadó a jelenlegi járványhelyzetben, ezt azonban a tagállamok ténylegesen alkalmazzák is. Az ET emberi jogi főbiztosa arra is felhívta a részes államok figyelmét, hogy az emberi jogok még a koronavírus-járvány idején sem relativizálhatók.

Cristi Danilet bíró, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) volt tagja szerint az Egyezmény olyan fontos garancia az alapjogok biztosítására, amit komolyan kellene venni, a román kormány azonban mindenféle konzultáció nélkül, átláthatatlan módon hoz azonnali döntéseket. „Erdogan Törökországa cselekedett hasonlóan, hogy a szabályok kijátszásával rács mögé küldhesse és elítélhesse a rendszer ellenzőit” – nyilatkozta Danilet.

Diana Hatneanu emberi jogi ügyvéd szerint a román kormány lépése „eltúlzott és aránytalan”, mivel a járványügyi vészhelyzet még súlyossága ellenére sem tekinthető a háborús helyzettel összemérhetőnek, amelyre a 15. cikket kitalálták. Az ügyvéd emiatt tanácstalan a tekintetben, hogy

a kormány döntése egyszerű inkompetenciára vall, vagy esetleg nagyon is komoly üzenetet hordoz?

A Helsinki Bizottság elsősorban azt kifogásolta, hogy a román nyilvánosságnak csaknem egyhetes késéssel, egy külföldi hírügynökség útján értesült az Egyezmény hatályának felfüggesztéséről.

A derogáció óta a különleges jogrend idején mindeddig nem érte közvetlen hátrány a magyar közösséget. A román kormány mindeddig nem reagált azokra a bírálatokra, amelyeket az Európa Tanács vagy az emberi jogvédők megfogalmaztak a lépéssel kapcsolatban.

A kormány döntése annak tükrében is aggasztó, hogy azt üzeni mind saját állampolgárai, mind pedig a nemzetközi közösség számára, hogy

az elkövetkező időszakban nemzetközi kötelezettségvállalásainak feltételezhetően nem fog tudni megfelelni,

és attól tart, hogy később támadások érhetik emiatt.

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.