Koronavírus: miért éppen Itália?

Az európai országok közül Olaszországban jelent meg először, és máig ott fertőz a legkiterjedtebben a koronavírus. Legújabban már Lazio régió tartományi kormányzója, a vezető kormánypárt, a baloldali PD vezetője, Nicola Zingaretti is a fertőzöttek táborát gyarapítja. Hogy miért éppen Itália, arra az elmúlt hetekben számos magyarázat született már, az ottani nagyszámú kínai kolóniától egészen az ország évszázados logisztikai központ szerepéig. A legnagyobb olasz napilap, a Corriere della Sera most három szakértőt kérdezett az ügyben.

A 0. páciens

Massimo Galli, a Milánói Tudományegyetem Fertőző Betegségekkel Foglalkozó Tanszékének professzora, egyben egy helyi kórház osztályvezető főorvosa szerint „a rendelkezésünkre álló járványügyi adatok szerint azt mondhatjuk, hogy a vírus január végén kezdett terjedni Olaszországban, és széleskörben elterjedt, miközben radar alatt maradt, különösen az úgynevezett >>vörös zónában<< (ez a karantén alá vont észak-olasz térség – a szerk.). A nulladik páciensnek, bárki is volt az, nem volt semmi oka arra, hogy betegnek gondolja magát”. Galli ezért azt gondolja, hogy a vírus a világ bármely részén ugyanígy elterjedhetett volna, alapvetően esetleges, hogy mindez éppen náluk történt meg.

„Szuperterjesztők”

Paolo Bonnani, a Firenzei Tudományegyetem higiénia professzora arról beszélt, hogy „jelen pillanatban nem tudjuk, miért éppen Olaszországban csúcsosodtak ki a fertőzések, és nem tudtuk rekonstruálni azt az útvonalat, amelyen a fertőzés megjelent, mert az első időben nem kezdődött el a légúti betegségek követése és dokumentálása. A kontrollokat csak a Kínából érkezőkre terjesztették ki, illetve azokra, akik velük kapcsolatba kerültek”. Bonnani szerint január közepétől tapasztalták meg az első olyan súlyos, legúti megbetegedéseket, amelyeket már az új vírus okozhatott. A firenzei professzor hozzátette, hogy „nem zárom ki egy vagy néhány >>szuperterjesztő<< jelenlétét: olyan alanyokét, akikben a mikroorganizmus olyan mértékben elszaporodik, hogy rövid idő alatt nagyon sok embert képesek megfertőzni”.

Jéghegy-hasonlat

Fabrizio Pregliasco, a Milánói Tudományegyetem virológusa, egészségügyi igazgató szerint „egy metaforával élve azt mondhatnánk, hogy csak akkor vettük észre a jéghegyet, amikor annak csúcsa kiemelkedett, azaz az első súlyos eset megjelent”. Pregliasco úgy látja, szerencsétlen egybeesés volt, hogy a H1N1 és az N3N2 is futott a jelzett időszakban, azaz más influenzavírus is a „piacon volt”. A virológus szerint Kínában is ezzel a nehézséggel küzdöttek kezdetben, hogy „szezonális áldozatoknak” tekintették az első pácienseket.

Paolo Bonnani szerint a járvány elterjedtsége tekintetében ők jelenleg más országok előtt járnak, illetve a többiek biztosan sokat tudnak tanulni abból, ahogy ők az elkülönítéseket végrehajtották. „Minden hatást egybevetve egyfajta laboratórium vagyunk az összes többi nemzet számára” – jegyezte meg végül a firenzei professzor.