A nyugat-balkáni köztársaság hétfőn vált az észak-atlanti katonai szövetség 30. tagjává.
Felvonták a NATO 30. tagjává lett Észak-Macedónia zászlaját a katonai szövetség székháza előtt Brüsszelben, valamint a Szövetséges Erők Európai Főparancsnokságán a dél-belgiumi Monsban. Az ország zászlaját egyidejűleg felvonták az amerikai Norfolkban található parancsnokságon is – közölte a NATO hétfőn. Észak-Macedónia pénteken az Észak-atlanti katonai szövetség 30. tagállama lett, miután Szkopje képviselői letétbe helyezték országuk csatlakozásának ratifikációs okmányait a katonai-politikai szövetséget létrehozó Észak-atlanti Szerződés letéteményes államának, az Egyesült Államoknak a külügyminisztériumában.
A hétfői zászlófelvonásra szűk körben került sor Jens Stoltenberg főtitkár, Sir Stuart Peach marsall, a NATO Katonai Bizottságának elnöke, valamint Zoran Todorov, Észak-Macedónia NATO-delegációjának vezetője jelentlétében. Jens Stoltenberg a szövetség honlapján közzétett közleményében azt írta, Észak-Macedónia a NATO családjának része lett, amely immár harminc nemzet és csaknem egymilliárd ember családja. Kiemelte, a NATO-tagság jó Észak-Macedóniának, a NATO-nak, de jó hatással van a Nyugat-Balkán stabilitására is. A tagság által nyújtott biztonság páratlan, már több mint 70 éve a transzatlanti stabilitás és jólét alapja.
„Nehéz időkben a barátok és a szövetségesek fontosabbak, mint valaha, és Észak-Macedóniának most a legjobb barátai és a legjobb szövetségesei vannak a világon. Mindannyian nagyobb biztonságban és erősebbek vagyunk együtt, mint egyedül. Mostantól Észak-Macedónia valamennyi szövetséges ország teljes támogatását élvezi” – tette hozzá a főtitkár. A szövetségi dokumentumokban korábban Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselő délszláv állam a NATO 2018. júniusi csúcstalálkozóján kapott meghívást a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, amelynek feltétele volt a Görögországgal fennálló névvitájának lezárása. A Macedónia és Görögország között 1991 óta zajló névvita tavaly januári lezárulását követően az ország vezetői és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tagállamai az év februárjában aláírták a tagságot lehetővé tevő csatlakozási jegyzőkönyvet.
A NATO-t a hidegháborús fegyverkezés idején, 1949. április 4-én alapították Washingtonban. Az alapító tagok között volt az Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Norvégia, Olaszország és Portugália. Magyarország – Csehország és Lengyelország mellett – 1999-ben csatlakozott a katonai tömbhöz. A NATO fő célkitűzései között szerepel, hogy a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az egyenlő felek közötti tárgyalást nem értik. Számukra a jólét és a siker forrása az, ha valakire rákényszeríthetik az akaratukat, ha győznek.
Nagyon reménykednek az ukránok, az Európai Bizottság pedig gyártja a forgatókönyveket.
Viszont még mindig nem a teljes összegről van szó.
Dmitrij Medvegyev szerint az EU a NATO-nál is ellenségesebb katonai szövetséggé alakulhat át.
A német külügyminiszter elárulta, a „többi tagállam nem fogja tétlenül nézni Magyarország magatartását”.
Németországban remélik, hogy sikerül meggyőzni Washingtont.
Nem kizárt, hogy ezúttal csúnyán mellényúlt a kormánykritikus zenész.
