Elmaradt szállítások, lemondott utak, meghiúsult szerződések, munkahelyi dilemmák – bizonytalanság és jogviták sora várható a koronavírus nyomán

A koronavírus megjelenésével és az egyre jelentősebb korlátozó intézkedések bevezetésével az eddig megszokott életünk számos területén változások következnek be.

Jelenleg minden kormányzat a vírus egészségügyi hatásainak elhárításán dolgozik annak érdekében, hogy minél kevesebb emberi életet követeljen a járvány. Hosszú távon ugyanakkor számtalan egyéb, például jogi jellegű következménnyel is számolni kell. Az első gazdasági irányú tervek és intézkedések már megszülettek, de a helyzet folyamatosan változik. Egyre több megválaszolatlan kérdés merül fel és rengeteg az olyan jogi dilemma és jogértelmezési kérdés, amelyek megoldásra várnak.

Mivel a helyzet bizonytalan, nehezen megjósolható a dolgok alakulásának pontos menete. Ugyanakkor, már most kirajzolódnak azok a területek, ahol jelentősek a jogi implikációk és felmerülő dilemmák. A felmerülő jogi kérdések magas számát jelzi, hogy máris sok ügyvédi iroda dolgozik a felmerülő problémák megfelelő megoldási javaslatain. A teljesség igénye nélkül néhány ilyen terület körbejárására teszünk kísérletet.

Veszélyben a szerződések teljesítése

A vírus terjedésének megfékezése érdekében már most rengeteg olyan korlátozó intézkedés született, amelyek jelentősen befolyásolják a szerződéses kötelezettségek teljesítését. Elegendő például arra gondolni, hogy az utazási korlátozások miatt késik vagy meghiúsul az egyes nyersanyagok, termékek szállítása, ami a termelési folyamatok megszakadásához, végezetül pedig az értékesítés ellehetetlenüléséhez, jelentős bevételkieséshez vezet. Ez könnyen a szerződő felek közötti jogvitához vezethet, ugyanis

E körben a legtöbb jogrendszerben ismert vis maior klauzula értelmezése fog a középpontba kerülni.  A magyar jogban ugyan a szerződéses viszonyokat – magán a konkrét szerződésen túl - elsősorban szabályozó Polgári Törvénykönyv nem határozza meg a vis maior fogalmát, de a bírói gyakorlat szerint ezen olyan ellenálhatatlan erőt, eseményt kell érteni, amelyet senki sem tud elhárítani. Előfordulhat, hogy a felek olyan előrelátók voltak, hogy magában a szerződésben részletesen rendezték a vis maior eseteit és következményeit, ha azonban erre nem került sor, a bírói gyakorlatban alkalmazott jogértelmezés lesz a döntő.

A vis maior eseteinek beazonosítása, avagy azon kérdés megválaszolása, hogy a jelenlegi koronavírus járvány e kategóriába besorolható-e, vélhetően központi kérdés lesz. Kérdéses ugyanakkor, hogy milyen nagyságrendben lehet jogvitákra számítani e körben, avagy mennyire tudják majd a felek maguk, a szerződések alapján rendezni az ezzel kapcsolatos nézeteltéréseket. Amennyiben jogvitákra kerül sor, vélhetően a koronavírus jogi szempontú minősítésén fog múlni az ügyek kimenetele.

Magánszemélyeket is érintik a felmerülő dilemmák

Természetesen nem csupán a fenti példának megfelelő, vállalkozások közötti szerződések esetében merül fel a szerződések teljesítésének kérdése, hanem magánszemély szerződő felek esetén is hasonló a helyzet. A fenti dilemmák azonos módon jelen vannak például akkor, ha egy utazás reményében lefoglaltunk egy szállást, illetve megvettünk egy repülőjegyet, majd később az utazásra a vírus miatt nem kerül sor.

Ilyen esetekben

annak vizsgálatára kell majd sort keríteni, hogy a koronavírus milyen módon befolyásolta az utazás meghiúsulását, mennyiben vált lehetetlenné a szerződés teljesítése a vírus miatt.

A körülmények döntő jelentőséggel bírhatnak, vélhetően minél nagyon beavatkozást jelentő hatósági intézkedések lépnek életbe, annál több lehetőségünk van lehetetlenülésre hivatkozva visszakövetelni a szolgáltatások díját.

Tekintettel arra, hogy a vállalkozások és a magánszemélyek érdekei eltérőek az adott esetben, szintén felmerülhetnek jogviták a felek között, amelyek megoldása a megfelelő jogértelmezési kérdések megoldása révén az ügyvédekre, bíróságokra vár.

Számos munkahelyi kérdés merül fel

Egy egészséget veszélyeztető járvány esetén egy munkahelyen is elsődleges érdek és kötelezettség a munkavállalók egészségének megőrzése. E körben a megfelelő munkáltatói intézkedések megtétele, higiéniai és egyéb szabályok betartása és betartatása bír döntő fontossággal. Kiemelt szerepe van továbbá a megfelelő tájékoztatás és kommunikáció fenntartásának a munkavállalókkal egy ilyen kiszámíthatatlan és gyorsan változó helyzetben.

A gyakorlatban a távmunka, avagy az otthoni munkavégzés jelentősége nőtt meg a járvánnyal. Annak érdekében, hogy a munka folytatódhasson anélkül, hogy a munkavállalókat a járvánnyal való megfertőződés veszélyének tenné ki a munkáltató – különösen mivel, ha bizonyítást nyer, hogy a munkahelyen kapta el a betegséget, a munkáltató akár felelőssé is tehető -, az otthoni munkavégzés elrendelése/arról való megállapodás megfelelő megoldásnak tűnik. Az ezzel kapcsolatos kérdések megfelelő rendezése szintén a munkáltató feladata, ugyanakkor a munkavállaló köteles a munkát a munkavállaló által adott utasításoknak megfelelően végezni, munkaidőben rendelkezésre állni. Mindaddig azonban, amíg a munkáltató nem dönt a távmunkáról, és hatósági rendelkezés sincs a munkahely bezárásáról, addig a munkavállaló főszabály szerint köteles megjelenni a munkahelyén.

Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy az adott munka hatékonyan nem végezhető otthonról, vagy a munkáltató csökkentett teljesítményű termelésre áll át. Az is lehetséges, hogy a járvány okozta helyzet miatt a munkáltató nem tud munkát biztosítani a munkavállalónak, mert – a fenti példánál maradva – nem érkezik meg a megfelelő nyersanyag az utazási korlátozások miatt. Utóbbi esetben is felmerülhet a fentiekben ismertetett vis maior esete, tehát, hogy a munkáltató a koronavírus járványra rajta kívül álló, elháríthatatlan okként hivatkozik.

Általánosságban elmondható ugyanakkor, hogy

a legtöbb felmerülő kérdés rendezése a munkavállaló és a munkáltató közötti megegyezés kérdése, ugyanis sok esetben a munkaszerződés nem rendelkezik kifejezetten az extrém esetekben felmerülő helyzetek megoldásáról.

Ezt a megközelítést támasztják alá a friss kormányzati bejelentések is, amelyek a munkaügyi szabályok rugalmasabbá tételével kívánják arra ösztönözni a feleket, hogy megállapodással maguk rendezzék – akár kreatív megoldások útján – a felmerülő kérdéseket.

Ennek okán sok újdonság, ugyanakkor bizonytalanság is várható, amelyek a későbbiekben adott esetben szintén jogvitához vezethetnek. Ennek azonban a kölcsönös együttműködés jegyében megállapodásra törekedve elejét lehet venni. A vállalkozások gazdasági érdekeinek, illetve a magánszemélyek biztonságának, megélhetésének összehangolása, a kettő közötti egyensúly megtalálása most a legfontosabb feladat.

Perek elhúzódására lehet számítani

A koronavírus járvány a bíróságok működésére is hatással van, ugyanis az emberi érintkezések minimalizálásának céljából itthon például rendkívüli ítélkezési szünetet rendeltek el.  Ez azt jelenti, hogy főszabály szerint ez idő alatt tárgyalásokat nem tartanak, és a határidők nem telnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bíróságok teljesen bezárnának: a bíróságok tárgyalásokon kívüli ügyekben továbbra is eljárnak, illetve bizonyos természetű ügyekre az ítélkezési szünet szabályai nem vonatkoznak.

A bíróságok által sor kerülhet az eljárás félbeszakadásának megállapítására a tárgyalások megtartásának tilalma miatt, tehát az ügyek átmenetileg „alvó állapotba” kerülhetnek. A félbeszakadás fontos következménye az is, hogy a határidők megszakadnak, majd a félbeszakadás megszűnésétől újra kezdődnek.

Megkerülhetetlen következmény tehát, hogy a bíróságok eljárások nagy része jelentősen elhúzódik, a bíróságok jogvédelmi tevékenysége is tartalékon működik majd.

Németh Olívia írása

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.