Toporzékol Zelenszkij: már azt is megmondaná, mit tehet Orbán Viktor
Az ukrán elnök nem örült a magyar miniszterelnök tárgyalásának.
Az orosz alkotmánybíróság 2020. március 16-án jóváhagyta az orosz alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az új alkotmányos rend zöld utat ad a Vlagyimir Putyinnak ahhoz, hogy ötödször is indulhasson a 2024-es elnökválasztáson és huzamosabb ideig Oroszország elnöke maradhasson.
Az Oroszországi Föderáció Alkotmánybírósága jóváhagyta az orosz alkotmány módosításáról szóló javaslatcsomagot. Ahhoz, hogy a módosított közjogi normarendszer hatályba lépjen, még szükség van az április 22-ére kiírt népszavazásra. Ettől természetesen túl sok meglepetést azért nem kell várni, ugyanis ahogy arról már korábban is írtunk, az alkotmánymódosítás számos, a létminimum környékén élő orosz emberre közvetlen kihatással bíró jóléti intézkedést is alkotmányos szintre emel.
Az alkotmánybíróság meglehetősen rövid idő alatt hozott döntést: a mintegy 400 módosító javaslatot tartalmazó, és „A közhatalom megszervezése és működése egyes kérdései szabályozásának korszerűsítéséről” címet viselő csomagot egy hete, március 11-én szavazta meg a törvényhozó testület, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök március 14-én alá is írt.
Az alkotmánymódosításban az elnök személyesen is érdekelt: az átírt alaptörvény – igen valószínű – elfogadása megnyitja az utat a már 20 éve hatalmon lévő Vlagyimir Putyin előtt, hogy 2024-ben és akár 2030-ban is indulhasson az elnökválasztáson.
A módosítás több ponton is jelentősen átalakítja az orosz közjogi rendszert, ezek közül is kiemelkedik az a rendelkezés, amelyik az orosz alkotmányos rend elsőbbségét mondja ki a nemzetközi jog szabályaival szemben. A módosítással kapcsolatban további érdekesség, hogy az orosz kultúra védelme érdekében a jogszabály szövege kifejezett utalást tartalmaz az istenhit fontosságára is.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.