A koronavírus okozta világjárvány alatt a világ kormányai egyre leplezetlenebbül alkalmazzák az okostechnológiában rejlő lehetőségeket a megbetegedések nyomon követése kapcsán. Amellett, hogy az ázsiai országokban tényként tekinthetünk erre, az EU-ban is megdőlni látszik az a tabu, amely mindeddig az egyén adatainak csaknem abszolút védelmét övezte.
A koronavírus-járvány az átlagember számára is átélhetővé teszi azt a dilemmát, amely mindeddig jellemzően a jogelméleti szakembereket foglalkoztatta, nevezetesen, hogy
Minden jel arra utal, hogy a világ kormányai a dilemmát rövidre zárták azzal, hogy megfigyelési és hírszerzési célokra kezdték felhasználni az okostelefonok adatforgalmazásából nyert információkat, azért, hogy a járvány terjedése valós időben is követhető legyen.
Bizonyára több kínai ember is meglepettséget élt át amikor a metrón ülve megrezzent a telefonja, a kijelzőn azzal az figyelmeztető üzenettel, hogy közeli kapcsolatba került egy koronavírus-fertőzöttel. Az üzenet nyilvánvaló jele annak, hogy a kínai kormányzat valós időben képes nyomon követni a vírus terjedését, ennek viszont az az ára, hogy a polgárok mozgását is.
A kínai kormány – a már alkalmazott közösségi pontrendszeréből kiindulva – úgy nevezett egészségügyi kódot rendel például az Alipay vagy WeChat-profillal rendelkező állampolgárokhoz, folyamatosan nyomon követve mozgásukat. Az egészségügyi kód lényegében egy színkódot jelent (a piros szín a „fertőzött”, sárga a „karanténban”, a zöld szín pedig az „egészséges” státuszt jelöli). A rendszer összetett módon gyűjt és értelmez adatokat arra vonatkozóan is, hogy az adott állampolgár esetlegesen mennyi időt töltött járványügyi gócpontok területén, illetve olyan személyekkel, akikkel kapcsolatban a fertőzés gyanúja merült fel (a rendszer az adatokból levonható végkövetkeztetést látja el színkóddal).
– legalábbis jól teszik ha így cselekszenek, ugyanis ha alapos gyanúja merül fel annak, hogy a felhasználó (beteg) esetleg hanyagul bánik a karpereccel (lemerül, folyamatosan egy adott pozícióban marad, stb.), a hongkongi járványügyi hatóság akár bírságot is kiszabhat.
A koronavírus-járvány kapcsán egyébként is egyre több ázsiai állam lát esélyt arra, hogy „élesben” tesztelje az okostechnológiában rejlő hírszerzési potenciált. Nemcsak Kína vagy Hongkong használ ugyanis 21. századi technológiát a vírus terjedésének nyomon követésére: a Google nemrégiben egy olyan iráni applikációt törölt a felületéről, amely a felhasználók pontos helyadatait és telefonszámait gyűjtötte kormányzati célokra (az applikáció többek között azzal vonzotta irániak tömegeit, hogy fejlesztői azt hirdették, az app képes detektálni a koronavírust az ember szervezetében). Irán egészségügyi minisztériuma is beszállt a marketingkampányba: SMS-ben ösztönözte a lakosságot, hogy töltsék le minél többen a programot.
A járványügyi intézkedések exponálása céljából Izrael is agresszív hírszerzési tevékenységbe kezdett. A kormányzat – egyik napról a másikra, az izraeli parlament (Knesszet) hozzájárulása nélkül – felhatalmazta az izraeli belbiztonsági szolgálatot, a Sin Bétet arra, hogy bírói felhatalmazás nélkül alkalmazhassa a 21. századi adatgyűjtési technológiákat abból a célból, hogy a kormány nyomon követhesse a vírus terjedését.
, hanem retrospektív elemzést is. A Sin Bét – a miniszterelnök előzetes ígéretétől eltérően – 30 napon túl is jogosult a fenti hírszerzési tevékenység végzésére, és jogosultsága fennmarad 60 napon keresztül azután is, hogy a kormány által kihirdetett vészhelyzet véget ér. Az izraeli kormányt egyébként számos kritika éri emiatt az intézkedés miatt. A legtöbb ellenzéki érv az alapjogok sérelmére hivatkozik, tekintettel arra, hogy a Sin Bét tulajdonképpen járványügyi okokra hivatkozással bárkit korlátlanul megfigyelhet, ráadásul működésére semmilyen átláthatósági szabály sem vonatkozik, és a szervezet közvetlenül a miniszterelnöknek jelent. Netanjahu a Sin Bét felhatalmazását azzal indokolta, hogy tekintettel a vírus terjedésére, mindenfajta késlekedés izraeli emberek életét fenyegetné.
Aki azt hiszi, hogy az adatvédelem fellegvárában mindez nem fordulhat elő, téved. Az Európai Bizottság ugyanis arról állapodott meg a piacvezető telekommunikációs cégekkel, hogy az EU csúcsszerve és az érintett cégek adatcserébe kezdenek a koronavírus-járvány nyomon követése céljából . Noha egyelőre a felhatalmazás korlátok nélkülinek tűnik, Wojciech Wiewiórowski európai adatvédelmi biztos annak a pártján áll, hogy az adatokhoz való hozzáférők személyi köre kizárólag a kompetens járványügyi szakértői és adatvédelmi szervezetekre korlátozódjon. Mindazonáltal azt Wiewiórowski is elismeri, hogy
a koronavírus-járvány új kontextusba helyezte az alapjogokról folytatott diskurzust.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Az amerikai hírszerzés korábban azt állította, Putyin egész Ukrajnát és a volt szovjet blokk államainak területeit kívánja, beleértve a NATO-szövetség tagjait is.
Tulsi Gabbard nem finomkodott: lerántotta a leplet a propagandáról, ami alá akarja ásni az elnök béketerveit. A hírszerzési igazgató szerint a NATO és az EU szándékosan hazudik arról, hogy Oroszország meg akarja hódítani Európát.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
A két ázsiai ország kapcsolata hetek alatt olyan mélypontra zuhant, amilyet évtizedek óta nem láttunk. Tokió katonai választ helyezett kilátásba, Peking erre visszahívta a nagykövetét.
Miközben Brüsszelben alig 1,5 százalékos növekedésben reménykednek, Pekingben egészen más léptékben számolnak.
Őszintén akart beszélni az ukrán elnök.
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
