A koronavírus okozta világjárvány alatt a világ kormányai egyre leplezetlenebbül alkalmazzák az okostechnológiában rejlő lehetőségeket a megbetegedések nyomon követése kapcsán. Amellett, hogy az ázsiai országokban tényként tekinthetünk erre, az EU-ban is megdőlni látszik az a tabu, amely mindeddig az egyén adatainak csaknem abszolút védelmét övezte.
A koronavírus-járvány az átlagember számára is átélhetővé teszi azt a dilemmát, amely mindeddig jellemzően a jogelméleti szakembereket foglalkoztatta, nevezetesen, hogy
Minden jel arra utal, hogy a világ kormányai a dilemmát rövidre zárták azzal, hogy megfigyelési és hírszerzési célokra kezdték felhasználni az okostelefonok adatforgalmazásából nyert információkat, azért, hogy a járvány terjedése valós időben is követhető legyen.
Bizonyára több kínai ember is meglepettséget élt át amikor a metrón ülve megrezzent a telefonja, a kijelzőn azzal az figyelmeztető üzenettel, hogy közeli kapcsolatba került egy koronavírus-fertőzöttel. Az üzenet nyilvánvaló jele annak, hogy a kínai kormányzat valós időben képes nyomon követni a vírus terjedését, ennek viszont az az ára, hogy a polgárok mozgását is.
A kínai kormány – a már alkalmazott közösségi pontrendszeréből kiindulva – úgy nevezett egészségügyi kódot rendel például az Alipay vagy WeChat-profillal rendelkező állampolgárokhoz, folyamatosan nyomon követve mozgásukat. Az egészségügyi kód lényegében egy színkódot jelent (a piros szín a „fertőzött”, sárga a „karanténban”, a zöld szín pedig az „egészséges” státuszt jelöli). A rendszer összetett módon gyűjt és értelmez adatokat arra vonatkozóan is, hogy az adott állampolgár esetlegesen mennyi időt töltött járványügyi gócpontok területén, illetve olyan személyekkel, akikkel kapcsolatban a fertőzés gyanúja merült fel (a rendszer az adatokból levonható végkövetkeztetést látja el színkóddal).
– legalábbis jól teszik ha így cselekszenek, ugyanis ha alapos gyanúja merül fel annak, hogy a felhasználó (beteg) esetleg hanyagul bánik a karpereccel (lemerül, folyamatosan egy adott pozícióban marad, stb.), a hongkongi járványügyi hatóság akár bírságot is kiszabhat.
A koronavírus-járvány kapcsán egyébként is egyre több ázsiai állam lát esélyt arra, hogy „élesben” tesztelje az okostechnológiában rejlő hírszerzési potenciált. Nemcsak Kína vagy Hongkong használ ugyanis 21. századi technológiát a vírus terjedésének nyomon követésére: a Google nemrégiben egy olyan iráni applikációt törölt a felületéről, amely a felhasználók pontos helyadatait és telefonszámait gyűjtötte kormányzati célokra (az applikáció többek között azzal vonzotta irániak tömegeit, hogy fejlesztői azt hirdették, az app képes detektálni a koronavírust az ember szervezetében). Irán egészségügyi minisztériuma is beszállt a marketingkampányba: SMS-ben ösztönözte a lakosságot, hogy töltsék le minél többen a programot.
A járványügyi intézkedések exponálása céljából Izrael is agresszív hírszerzési tevékenységbe kezdett. A kormányzat – egyik napról a másikra, az izraeli parlament (Knesszet) hozzájárulása nélkül – felhatalmazta az izraeli belbiztonsági szolgálatot, a Sin Bétet arra, hogy bírói felhatalmazás nélkül alkalmazhassa a 21. századi adatgyűjtési technológiákat abból a célból, hogy a kormány nyomon követhesse a vírus terjedését.
, hanem retrospektív elemzést is. A Sin Bét – a miniszterelnök előzetes ígéretétől eltérően – 30 napon túl is jogosult a fenti hírszerzési tevékenység végzésére, és jogosultsága fennmarad 60 napon keresztül azután is, hogy a kormány által kihirdetett vészhelyzet véget ér. Az izraeli kormányt egyébként számos kritika éri emiatt az intézkedés miatt. A legtöbb ellenzéki érv az alapjogok sérelmére hivatkozik, tekintettel arra, hogy a Sin Bét tulajdonképpen járványügyi okokra hivatkozással bárkit korlátlanul megfigyelhet, ráadásul működésére semmilyen átláthatósági szabály sem vonatkozik, és a szervezet közvetlenül a miniszterelnöknek jelent. Netanjahu a Sin Bét felhatalmazását azzal indokolta, hogy tekintettel a vírus terjedésére, mindenfajta késlekedés izraeli emberek életét fenyegetné.
Aki azt hiszi, hogy az adatvédelem fellegvárában mindez nem fordulhat elő, téved. Az Európai Bizottság ugyanis arról állapodott meg a piacvezető telekommunikációs cégekkel, hogy az EU csúcsszerve és az érintett cégek adatcserébe kezdenek a koronavírus-járvány nyomon követése céljából . Noha egyelőre a felhatalmazás korlátok nélkülinek tűnik, Wojciech Wiewiórowski európai adatvédelmi biztos annak a pártján áll, hogy az adatokhoz való hozzáférők személyi köre kizárólag a kompetens járványügyi szakértői és adatvédelmi szervezetekre korlátozódjon. Mindazonáltal azt Wiewiórowski is elismeri, hogy
a koronavírus-járvány új kontextusba helyezte az alapjogokról folytatott diskurzust.
Kína mérnöki állam, az USA jogászi társadalom, előbbi tudatosan, hosszú távra tervezi képességeit és kapacitásait, utóbbi egyre inkább elveszik a szabályozások körüli viták, jogi csatározások útvesztőiben – állítja Dan Wang gazdaságitechnológiai elemző.
Tömeges elvándorlás, összeomló államok, kínai aszfalt és nyugati bűntudat. Afrika egy magyar származású amerikai diplomata nézőpontjából.
Hét év után először ültek egy asztalhoz az EU és Kína parlamenti képviselői, de a diplomáciai közeledés helyett kínos szóváltások jellemezték az ülést.
A lehető leghamarabb találkoznak.
Bedurvult a hangnem Peking és Washington között.
Az amerikai elnök elárulta, minek kell történnie, hogy a legnépesebb ország egy nap visszatérjen ehhez a forráshoz.
Szerintem el is várják a dühödt hívei, hogy naponta hülyét csináljon belőlük.
A bukott politikus azzal riogat, hogy Csehország már nem fogja olyan mértékben támogatni Ukrajnát, mint eddig.
