Sassoli kész megvétózni az EU költségvetését

Talán az egyik legfontosabb döntés előtt állunk – kezdte sajtótájékoztatóját David Sassoli, az Európai Parlament elnöke szerda délután Strasbourgban. Hamarosan ugyanis döntést kell hozni az Európai Unió 2021 és 2027 közötti többéves költségvetéséről (Multiannual Financial Framework – MFF), ez a kérdés pedig pillanatnyilag a legjelentősebb jelenleg az Unióban. Most kell ugyanis eldönteni, hogy az Unió mennyit kíván a jövőben olyan területekre költeni, mint a kohézió, a Közös Agrárpolitika, a klímavédelem, vagy éppen az Erasmus. 

„Az Európai Parlament elkötelezett a javaslata keresztülvitele mellett” – jelentette ki Sassoli, kihangsúlyozva, hogy a Parlament összes politikai csoportja támogatja az EP tárgyalócsoportjának nagyratörő elképzelését, miszerint a GNI-befizetések mellett az Uniónak bővítenie kell a saját jogán megszerzett bevételeinek körét is. Emlékeztetett: az új költségvetés elfogadásához a Parlament támogatására is szükség van, nem elég csak a Tanács hozzájárulása. „Meg akarunk egyezni a Tanáccsal, de

– hangsúlyozta David Sassoli.

Sassoli szerint két fontos dologt kell mindenképpen látni: egyrészt a költségvetés nem egy sima kifizetési mechanizmus, hanem ténylegesen a tagállamok fejlesztését szolgáló program, amiből azoknak profitálni kell tudniuk. Az Unió költségvetésének körülbelül 93%-át jelenleg is olyan tevékenységekre fordítják, amikkel a polgárokat, városokat, régiókat támogatják. Másrészt a vita most arról folyik, hogy milyen forrásokból bővíthető az EU költségvetése.

– hangsúlyozta Sassoli. Az uniós költségvetést jelenleg ugyanis három fő forrásból finanszírozzák: a hagyományos saját forrásokból (mint például a közös vámtarifa), az áfabevételekből, és a tagállami GNI-hoz kapcsolódó forrásokból.

David Sassoli hangsúlyozta: az európai országok ma olyan kihívásokkal szembesülnek, amikkel egyedül nem birkózhatnak meg, ezért is van szükség a nagyratörő közös költségvetésre. Ilyen kihívás a klímaváltozás is, amire a Green New Deal jó válasz lehet, de annak munkahelyeket és igazságosságot kell teremtenie – húzta alá Sassoli. Hangsúlyozta: ezeknek a problémáknak a megoldásához a tagállamok együttműködésére is szükség van. Remélhetőleg egy kormány sem akarja majd aláásni az intézkedéseket – mondta az Európai Parlament elnöke, aki megjegyezte: néhányan még mindig nagy hangsúlyt fektetnének a kohéziós politikára.

Újságírói kérdésre válaszolva Sassoli elmondta: nem vezet listát a „jó” és „rossz” gyerekekről, de az tény, hogy sokan át akarják politizálni a büdzsé kérdését ahelyett, hogy egészében néznék azt. Mint mondta, ebben a finn elnökség is elévülhetetlen érdemeket szerzett. Egy másik kérdésre reagálva Sassoli kihangsúlyozta: nem szeretné szorosabbra húzni a nadrágszíjat olyan meglévő programok esetében, mint az Erasmus, vagy a Frontex. „Kellemetlen lenne egy megszorítás a határvédelem esetében” – jegyezte meg az Európai Parlament elnöke. 

Sassolit megkérdezték arról is, hogy nem tartja-e ellentmondásosnak, hogy miközben a tagállamok támogatását kéri az új költségvetés keresztülviteléhez, kitiltja a zászlóikat és jelképeiket az Európai Parlamentből. Az Európai Parlament elnöke először visszakérdezett, hogy melyik országból érkezett a kérdést feltevő újságíró, majd megjegyezte: mint minden parlamentben, így itt is vannak szabályok, a zászlókat pedig a nemzeti parlamentekbe se lehet bevinni. Mi lenne a következő, a kedvenc focicsapatom címere? – vetette fel Sassoli, aki elismerte: az identitás kifejezésre juttatása fontos, de annak megvan a maga helye és ideje.