Ezt Putyinnal is megbeszéli Erdogan.
Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken Isztambulban kijelentette, hogy a török hadsereg nem vonul ki a nagyrészt felkelő milíciák ellenőrizte szíriai Idlíb tartományból, amelynek visszaszerzéséért az orosz légierő által támogatott damaszkuszi kormánycsapatok egyre intenzívebb műveleteket folytatnak.
A török államfő, akinek országa a mérsékelt lázadó csoportokat segíti a konfliktusban, a pénteki muszlim imát követően újságíróknak azt nyilatkozta: helyi idő szerint 18 óra körül (közép-európai idő szerint 16 óra körül) beszélni fog Vlagyimir Putyin orosz elnökkel telefonon és minden, Idlíbet érintő aktuális kérdést megtárgyalnak majd. Hozzátette: az egyeztetés kimenetele határozza meg Ankara Idlíbre vonatkozó álláspontját. Ugyanakkor leszögezte, hogy amíg a Bassár el-Aszad szíriai elnök vezette rezsim „nem hagy fel Idlíb népének üldözésével, addig nincs szó a kivonulásunkról”. Csütörtökön újabb két török katona meghalt, öt pedig megsebesült az északnyugat-szíriai tartományban egy légicsapásban, amelyért Törökország a damaszkuszi kormányerőket tette felelőssé. Erdogan pénteken arról számolt be, hogy a csapásmérésre válaszul a hadsereg nagyjából 150 „kormányelemet ártalmatlanított”, 12 harckocsit, három páncélautót, 14 tarackot és két fegyveres kisteherautót megsemmisített. A török hadsereg egy 2017. májusi orosz-török-iráni megállapodás értelmében van jelen a térségben, amely arról szólt, hogy a felek feszültségcsökkentési övezetnek minősítik Idlíbet és a szomszédos tartomány egy részét. Ankara 2018 májusára megfigyelőállásokat alakított ki az akkori demarkációs vonalon, a tervezett zóna peremén, ám a szíriai kormányerők 2019 áprilisában bejelentették: offenzívát indítanak az ellenzéki fegyveresek utolsó bástyájának számító területek visszaszerzésére.
Miután több török megfigyelőpont az előrenyomuló damaszkuszi csapatok gyűrűjébe került, Erdogan arra szólította fel a rezsimhez hű erőket, hogy még februárban vonuljanak vissza a korábbi demarkációs vonal mögé, különben országa katonai művelet keretében szorítja vissza őket. A török elnök pénteken egyúttal közölte: azon dolgoznak, hogy a török-szíriai határtól számítva egy 30-35 kilométer széles sávot biztonsági övezetté nyilvánítsanak Szíriában. A tervezett zónában mindenekelőtt 25-30 négyzetméteres barakkokat építenek papírtéglából a földönfutóvá lettek számára, akik a zord téli időjárással küszködnek – tette hozzá. Erdogan a nap folyamán korábban Emmanuel Macron francia elnökkel és Angela Merkel német kancellárral beszélt telefonon. A török vezető segítséget kért az idlíbi humanitárius válság megoldására Párizstól és Berlintől. Leszögezte: meg kell állítani Idlíbben a kormányerők offenzíváját, amely miatt százezrek kényszerültek elmenekülni otthonukból, és amely a konfrontáció küszöbére juttatta Ankara és Moszkva, illetve Damaszkusz kapcsolatát. Erdogan pénteken azt mondta, hogy Merkel korábban 25 millió eurós segítséget ígért ezzel a kapcsolatban a török Vörös Félholdnak, de az összeg még nem érkezett meg.
Merkel és Macron csütörtökön ugyancsak telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aggodalmának adott hangot az idlíbi humanitárius válság miatt, és az ottani konfliktus megszüntetésére, továbbá humanitárius segélynyújtásra sürgette Moszkvát.
Erdogan erre vonatkozóan pénteken azt nyilatkozta, hogy Merkel és Macron "nagyon határozott tűzszünetre invitálta Putyint, de még nem kaptak választ". A török elnök elmondta azt is, hogy a német és a francia vezető egy, a szíriai rendezés ügyében tartandó újabb orosz-török-francia-német csúcstalálkozót illetően március 5-ét és Isztambult javasolta Putyinnak, aki még erre a felvetésre sem adta meg a „kívánt választ.” A török államfő pénteki nyilatkozatában - korábbi kijelentéseivel ellentétben - azt mondta, hogy a Líbiában állomásozó török katonák mellett, akik képzéssel támogatják a nemzetközileg elismert líbiai nemzeti egységkormány erőit, a Törökországgal szövetséges szíriai ellenzéki milíciának, a Szíria Nemzeti Hadseregnek (SNA) is vannak ott egységei. Decemberben a líbiai egységkormány és maga az SNA is tagadta az SNA líbiai jelenlétéről szóló híreszteléseket.
(MTI)
A portál információi szerint Oroszország kivonulóban van Szíriából, noha a Kreml arról beszél: barátsággal és szeretettel fordulnak az Aszadot megbuktató, győztes lázadókhoz, a tárgyalásaik pedig már folynak velük.
Ausztriában 2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menedékjogot.
Azzal érvelt, hogy a mostani helyzet „kényelmetlen” és „nagyon költséges”.
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
Orbán Viktor leszögezte: „Aki azt állítja, hogy Magyarország területére belépett Aszad elnök, az vadászterületet csinált vagy akart csinálni Magyarországból.”
Abu Mohamed al-Golani felszólította a menekülteket, hogy térjenek haza „egy új Szíria” felépítésére.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
