A fenti érveket azért érdemes külön hangsúlyozni, mert az „új” gyülekezési törvénnyel kapcsolatban korábban megfogalmazott egyik kritika éppen az volt, hogy a mások alapvető jogait érő sérelem a rendezvény előtt csak feltételezés lehet, miközben a jogszabály ennek alapján is lehetősséget ad az esemény betiltására. Tekintettel azonban rendőrségi indokolásban felsorolt érvekre, a mostani eseménnyel kapcsolatban gyűjtött információkra, illetve a korábbi évek bőséges tapasztalatára, itt már korántsem csak puszta feltételezésről volt szó.
A bíróság álláspontja szerint azonban a határozat a Becsület napja vonatkozásában nem tartalmaz arra vonatkozó teljes körű igazolást, hogy a becsület napi rendezvény miért is nemzetiszocialista jellegű, és az erre vonatkozó gyülekezési hatósági ténymegállapítások történelmi kontextusban nem teljes körűek. Az ítélet indokolása szerint a társszerv által gyűjtött információk sem bírnak olyan jelentőséggel, ami indokolná az esemény betiltását.
Függetlenül attól, hogy az antifasiszta ellentüntetők egy-egy erőszakos szombati túlkapására sincs mentség, sajnos a hatályon kívül helyezett rendőrségi határozatban megfogalmazott aggodalmak beigazolódni látszottak.
A nyugalom és közrend megzavarása egyértelműen megállapítható,
és a nemzetiszocialista fegyveres alakulatok, például a nagy létszámban Budán rekedt Waffen-SS egységek tetteinek jobb színben feltüntetésére vonatkozó, nem is nagyon leplezett szándék is könnyen tetten érhető mind a mostani rendezvényen, mind a korábbi évek során.