Amikor az egyik kéz lefogja a másikat – gondolatok a kitörés napi szélsőjobboldali megemlékezés betiltásának bírósági megakadályozásáról

Olyan katonákra és civilekre emlékeztek szélsőjobboldali szervezetek szombaton a budai Városmajorban, akik Budapest 1945-ös ostromakor, február 11-én megkíséreltek kitörni a szovjet csapatok által körülzárt budai Várból. A megemlékezést, amelyen mintegy ötszázan vettek részt, a Légió Hungária és a Hungarian Hammerskins nevű szervezetek rendezték. A felszólalók, köztük a német Die Rechte képviselője a kitörésben részt vevő német és magyar katonák hősiességét méltatták. Néhány résztvevő második világháborús magyar vagy német, illetve ezekre emlékeztető egyenruhát öltött, a hangszórókból korabeli katonadalok szóltak. A megmozdulást erőszaktól sem mentes antifasiszta ellendemonstrációs is kísérte, amelyet rendőri kordonnal választottak el a megemlékezőktől. 

A szélsőjobboldali rendezvény megtartását az tette lehetővé, hogy egy meg nem nevezett bejelentőtől érkezett felülvizsgálati kérelem után a Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a BRFK tiltó határozatát. 

A BRFK január 24-én kelt határozatát a 2018-as Gyülekezési törvény (Gytv.) 14. szakaszára tekintettel hozta, amely a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek áldozatainak emlékét védeni hivatott. A rendőrségi határozat indokolásában rámutatott, hogy az évek óta megtartott Becsület napi rendezvények szélsőséges nézeteket valló csoportokhoz kötődnek, az ott elhangzott beszédek, zenei betétek, illetve a résztvevők megjelenése alkalmasak a félelemkeltésre, a demokrácia lényegéhez tartozó közrend és köznyugalom megbontására. A mostani rendezvényen történtek sajnos újfent beigazolták ezeket a várakozásokat. 

A BRFK ezen felül az erre szakosodott társszervek segítségét is kérte, hogy részletesebb információkkal rendelkezzen arra vonatkozóan, hogy a bejelentett rendezvény köthető-e a köztudottan szélsőjobboldali Becsület napja megemlékezéshez. Az így nyert információk, többek között a mindenki számára elérhető internetes hozzáférés, a bejelentő nyilatkozata, a korábbi rendezvények helyszíne és időpontja alapján

A fenti érveket azért érdemes külön hangsúlyozni, mert az „új” gyülekezési törvénnyel kapcsolatban korábban megfogalmazott egyik kritika éppen az volt, hogy a mások alapvető jogait érő sérelem a rendezvény előtt csak feltételezés lehet, miközben a jogszabály ennek alapján is lehetősséget ad az esemény betiltására. Tekintettel azonban rendőrségi indokolásban felsorolt érvekre, a mostani eseménnyel kapcsolatban gyűjtött információkra, illetve a korábbi évek bőséges tapasztalatára, itt már korántsem csak puszta feltételezésről volt szó. 

A bíróság álláspontja szerint azonban a határozat a Becsület napja vonatkozásában nem tartalmaz arra vonatkozó teljes körű igazolást, hogy a becsület napi rendezvény miért is nemzetiszocialista jellegű, és az erre vonatkozó gyülekezési hatósági ténymegállapítások történelmi kontextusban nem teljes körűek. Az ítélet indokolása szerint a társszerv által gyűjtött információk sem bírnak olyan jelentőséggel, ami indokolná az esemény betiltását.

Függetlenül attól, hogy az antifasiszta ellentüntetők egy-egy erőszakos szombati túlkapására sincs mentség, sajnos a hatályon kívül helyezett rendőrségi határozatban megfogalmazott aggodalmak beigazolódni látszottak.

A nyugalom és közrend megzavarása egyértelműen megállapítható,

és a nemzetiszocialista fegyveres alakulatok, például a nagy létszámban Budán rekedt Waffen-SS egységek tetteinek jobb színben feltüntetésére vonatkozó, nem is nagyon leplezett szándék is könnyen tetten érhető mind a mostani rendezvényen, mind a korábbi évek során.

Az erőszakig fajuló események sajnos beigazolták a rendőrség körültekintően megalapozott várakozásait a megemlékezéssel kapcsolatban, rácáfolva a bíróság érvelésére, miszerint a rendelkezésre álló információk alapján nem derül ki egyértelműen, miért tekinthető szélsőjobboldali rendezvénynek a megemlékezés, illetve hogy miért jelent veszélyt a közrendre és a köznyugalomra. A híradások képei önmagukért beszélnek.

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.