Amikor az egyik kéz lefogja a másikat – gondolatok a kitörés napi szélsőjobboldali megemlékezés betiltásának bírósági megakadályozásáról

2020. február 14. 18:00

Hosszas jogi huzavona után tarthatták meg a Budapest 1945-ös ostromakor lezajlott kitörési kísérletre emlékező szélsőjobboldali rendezvényt szombaton a Városmajorban. A Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a BRFK tiltását, amely törvényi kötelezettségen alapult, és amely végső soron a széles magyar társadalom érdekeit szolgálta volna. Így az a helyzet állt elő, hogy a bíróság gátolt meg egy a Kormány irányítása alá tartozó szervet abban, hogy megakadályozza a politikai szélsőség megnyilvánulását.

2020. február 14. 18:00
null

Olyan katonákra és civilekre emlékeztek szélsőjobboldali szervezetek szombaton a budai Városmajorban, akik Budapest 1945-ös ostromakor, február 11-én megkíséreltek kitörni a szovjet csapatok által körülzárt budai Várból. A megemlékezést, amelyen mintegy ötszázan vettek részt, a Légió Hungária és a Hungarian Hammerskins nevű szervezetek rendezték. A felszólalók, köztük a német Die Rechte képviselője a kitörésben részt vevő német és magyar katonák hősiességét méltatták. Néhány résztvevő második világháborús magyar vagy német, illetve ezekre emlékeztető egyenruhát öltött, a hangszórókból korabeli katonadalok szóltak. A megmozdulást erőszaktól sem mentes antifasiszta ellendemonstrációs is kísérte, amelyet rendőri kordonnal választottak el a megemlékezőktől. 

A szélsőjobboldali rendezvény megtartását az tette lehetővé, hogy egy meg nem nevezett bejelentőtől érkezett felülvizsgálati kérelem után a Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a BRFK tiltó határozatát

A BRFK január 24-én kelt határozatát a 2018-as Gyülekezési törvény (Gytv.) 14. szakaszára tekintettel hozta, amely a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek áldozatainak emlékét védeni hivatott. A rendőrségi határozat indokolásában rámutatott, hogy az évek óta megtartott Becsület napi rendezvények szélsőséges nézeteket valló csoportokhoz kötődnek, az ott elhangzott beszédek, zenei betétek, illetve a résztvevők megjelenése alkalmasak a félelemkeltésre, a demokrácia lényegéhez tartozó közrend és köznyugalom megbontására. A mostani rendezvényen történtek sajnos újfent beigazolták ezeket a várakozásokat. 

A BRFK ezen felül az erre szakosodott társszervek segítségét is kérte, hogy részletesebb információkkal rendelkezzen arra vonatkozóan, hogy a bejelentett rendezvény köthető-e a köztudottan szélsőjobboldali Becsület napja megemlékezéshez. Az így nyert információk, többek között a mindenki számára elérhető internetes hozzáférés, a bejelentő nyilatkozata, a korábbi rendezvények helyszíne és időpontja alapján

nyilvánvalóvá vált, hogy ez a rendezvény azonos a Becsület napi rendezvénnyel. 


A fenti érveket azért érdemes külön hangsúlyozni, mert az „új” gyülekezési törvénnyel kapcsolatban korábban megfogalmazott egyik kritika éppen az volt, hogy a mások alapvető jogait érő sérelem a rendezvény előtt csak feltételezés lehet, miközben a jogszabály ennek alapján is lehetősséget ad az esemény betiltására. Tekintettel azonban rendőrségi indokolásban felsorolt érvekre, a mostani eseménnyel kapcsolatban gyűjtött információkra, illetve a korábbi évek bőséges tapasztalatára, itt már korántsem csak puszta feltételezésről volt szó. 

A bíróság álláspontja szerint azonban a határozat a Becsület napja vonatkozásában nem tartalmaz arra vonatkozó teljes körű igazolást, hogy a becsület napi rendezvény miért is nemzetiszocialista jellegű, és az erre vonatkozó gyülekezési hatósági ténymegállapítások történelmi kontextusban nem teljes körűek. Az ítélet indokolása szerint a társszerv által gyűjtött információk sem bírnak olyan jelentőséggel, ami indokolná az esemény betiltását.

Függetlenül attól, hogy az antifasiszta ellentüntetők egy-egy erőszakos szombati túlkapására sincs mentség, sajnos a hatályon kívül helyezett rendőrségi határozatban megfogalmazott aggodalmak beigazolódni látszottak.

A nyugalom és közrend megzavarása egyértelműen megállapítható,

és a nemzetiszocialista fegyveres alakulatok, például a nagy létszámban Budán rekedt Waffen-SS egységek tetteinek jobb színben feltüntetésére vonatkozó, nem is nagyon leplezett szándék is könnyen tetten érhető mind a mostani rendezvényen, mind a korábbi évek során.

Az erőszakig fajuló események sajnos beigazolták a rendőrség körültekintően megalapozott várakozásait a megemlékezéssel kapcsolatban, rácáfolva a bíróság érvelésére, miszerint a rendelkezésre álló információk alapján nem derül ki egyértelműen, miért tekinthető szélsőjobboldali rendezvénynek a megemlékezés, illetve hogy miért jelent veszélyt a közrendre és a köznyugalomra. A híradások képei önmagukért beszélnek.

 

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.

 


 

Összesen 55 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Robur
2022. február 02. 12:42
De. A szélsőségeket vissza kell szorítani.
zseboszkiraly
2022. február 02. 12:42
Definitíven pontos. Maga az engedélyezés a provokáció, a jobboldal lejárató céljával. És ez a jog(ász-bűnöző) állam. Ezt támogatná Brüsszel. Hasonló a hasonlónak örül.
akiaki
2022. február 02. 12:42
türelem türelmetlen, zsidó-e vagy?
annamanna
2022. február 02. 12:42
Jó, akkor elmondom a lényeget - azért "Állva meghalni" az előadás címe, mert még a legvadabb ruszki is, akinek a családját 41-ben megölték a németek, a halottakat megszemlélve azt állapította meg, hogy ezek "nagyon szépen haltak meg" "hanyatt fekszenek, vagyis állva haltak meg" "aki így tud meghalni, az nem lehet rossz ember" Számunkra ez egy teljesen lényegtelen részlet - egy orosz katona számára, aki addigra milliónyi hullát látott, viszont fontos.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!