A Lordok Házának szimbolikus döntése valószínűleg egy újabb törvénykezési adok-kapok elindulása is lesz Westminster két háza között.
Módosításokkal hagyta jóvá kedd éjjel a londoni parlament felső kamarája, a Lordok Háza a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás törvénytervezetét. Az egyezmény végleges ratifikációját célzó tervezetet a felsőház tagjai kétnapi vita után hagyták jóvá és küldték vissza az alsóháznak, amely nem egészen két hete kényelmes többséggel, 330-231 arányban már elfogadta az indítványt.
Mivel a Lordok Háza több olyan módosítást csatolt a Brexit-törvénytervezethez, amely ellenkezik a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatív párti kormány szándékaival, az alsóház a héten ismét napirendre veszi a tervezetet, és nagy valószínűséggel kiszavazza belőle a felsőházi módosításokat. Boris Johnson sokszor hangoztatott célja, hogy az Egyesült Királyság a Brexit jelenleg érvényes határnapján, vagyis jövő pénteken kilépjen az Európai Unióból (EU), így a ratifikációs folyamatot addig végig kell vinni.
Nem fér sok kétség ahhoz, hogy ez a kilépésig megtörténik, tekintettel arra, hogy a december 12-én tartott, előre hozott brit parlamenti választások óta a Konzervatív Pártnak – amely addig kisebbségben kormányzott – immár kényelmes, 80 fős többsége van az alsóházban. A felsőház által a Brexit-törvényjavaslathoz fűzött egyik legnagyobb horderejű módosítás azt mondja ki, hogy az Egyesült Királyságban élő és a Brexit után is maradni kívánó külföldi EU-állampolgároknak automatikusan biztosítani kell a további tartózkodási jogot, és erről a brit kormánynak fizikai formában létező dokumentumban kell tájékoztatnia őket.
A jelenleg érvényes brit szabályozás alapján az Egyesült Királyságban törvényesen és életvitelszerűen tartózkodó külföldi EU-állampolgárok a Brexit után is maradhatnak az országban és megtarthatják összes megszerzett jogosultságukat, de meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért – kell folyamodniuk a brit belügyminisztériumhoz. Ennek határideje 2021. június 30.
A belügyminisztérium legutóbbi adatai szerint a több mint 3 millió külföldi EU-állampolgár közül eddig 2,7 millióan folyamodtak letelepedett státusért, és közülük 2,5 milliónak a kérvényét a brit hatóságok már el is bíráltak, gyakorlatilag mindegyiket kedvezően. Mindössze hat kérelmező folyamodványát utasították el, mindegyikükét súlyos, nem egyszer visszaesőként elkövetett korábbi bűncselekményeik miatt.
Brandon Lewis, a brit belügyminisztérium biztonsági és Brexit-ügyi államtitkára a Lordok Háza által elfogadott módosítást azzal az érvvel utasította vissza, hogy a jelenlegi szabályozási rendszerben a külföldi EU-állampolgárok biztonságos, digitális formában juthatnak hozzá letelepedett státusukhoz, amelyet – miután az erről szóló igazolás fizikai formájában nem létezik – nem lehet elveszteni, ellopni vagy hamisítani.
A módosítások várható alsóházi leszavazása után a tervezet ismét visszakerül a Lordok Háza elé, és ezt az utat a következő napokban többször is végigjárhatja, mire kialakul a kölcsönösen elfogadott végleges indítvány.
(MTI)
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
A volt brit brexitügyi főtárgyalóval, Lord David Frosttal beszélgettünk.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
Dobrev Klára és Magyar Péter vajon összebeszéltek, azért állítják valótlanul, hogy több millió magyar él már külföldön?
A totális kudarc felé tartanak a toryk most, hogy a Brexit arca visszatért.
Ők most a legnépszerűbb párt a szigetországban.
Az alpolgármester azt mondja, minden rendben és „kár lenne új választást kierőszakolni, de nyilván a pártok érdeke, hogy mesterségesen gerjesszék a feszültséget”.
Világszenzáció készülődik a magyar fővárosban.
