Délelőtt kevesebben mentek szavazni, mint az öt évvel ezelőtti elnökválasztás második fordulójában.
Az öt évvel ezelőttinél kevesebben mentek el szavazni vasárnap délelőtt Horvátország elnökválasztásának második fordulójában. A horvát országos választási bizottság (DIP) adatai szerint délelőtt fél 12-ig a szavazásra jogosultak 18,57 százaléka járult az urnákhoz, míg 2014-ben ugyanez az arány 21,92 százalék volt. A december 22-én tartott első fordulóhoz képest viszont nagyobb volt a szavazási kedv, 120 ezerrel többen mentek el szavazni, a részvételi arány majdnem 3 százalékponttal haladta meg a két héttel korábbit.
A választás nyugalomban zajlik, rendkívüli eseményről nem érkeztek hírek vasárnap délig. A legnagyobb részvételi arányt az észak-horvátországi Varasd (Varazdin) megyében, a közép-horvátországi Károlyváros (Karlovac) megyében és Zágráb megyében mérték.
Az első fordulóban egyik jelöltnek sem sikerült megszereznie az abszolút többséget, így az első két helyezett, Zoran Milanovic volt kormányfő, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltje és Kolinda Grabar-Kitarovic leköszönő államfő, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltje részvételével zajlik a második forduló. A két héttel ezelőtt tartott szavazáson Milanovic a voksok 29,55 százalékát, Grabar-Kitarovic pedig 26,65 százalékát gyűjtötte be. A legutolsó, pénteken közzétett közvélemény-kutatások Milanovic győzelmét vetítik előre, eszerint az ellenzéki jelölt a voksok 45 százalékára, míg ellenfele 42 százalékára számíthat.
A szavazóhelyiségek reggel hét órától este hét óráig vannak nyitva, és valamivel több mint 3,8 millió szavazásra jogosult állampolgárt várnak. A szavazóhelyiségekből távozók megkérdezésén alapuló exit-poll eredményeket közvetlenül az urnazárás után hozzák nyilvánosságra. Az első hivatalos részeredmények 20 óra után várhatók.
(MTI)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A költségvetés elfogadása után a francia politika kampányüzemmódra vált, az államfő pedig már csak a külpolitikában zavarhatja a vizet.
Pedig csak egy kézenfekvő kérdést tettek fel neki.
Horvátországnak használt, Szerbiának új vadászgépeket adtak el a franciák.
Lesz itt elnökválasztás, de még népszavazás is.
Az ukrán állampolgárok egy népszavazáson dönthetnének a a következő elnök személyéről és a békeszerződés elfogadásáról.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
