Megfejtette az Economist: ezért tombol az antiszemitizmus Európában
A brit lap felismerte a tüneteket, megoldást azonban nem kínált rájuk.
Az ENSZ szerint az annexió a nemzetközi jog súlyos megsértése volna.
Beni Ganz izraeli ellenzéki vezető kilátásba helyezte a Jordán völgyének annexióját abban az esetben, ha pártja győzelmet arat a március 2-ára kitűzött előrehozott parlamenti választáson – közölte egybehangzóan az izraeli sajtó kedden. „A választásokat követően majd síkra szállunk azért, hogy a szuverenitást a nemzetközi közösséggel egyeztetve kiterjesszük a Jordán völgyére” – idézte a Maariv című lap a centrista Kék-fehér pártot vezető Ganzot, aki Vered Jerikó telepes faluban nyilatkozott.
Benjámin Netanjahu ügyvezető izraeli miniszterelnök már a legutóbbi, szeptemberben tartott parlamenti választás előtt kilátásba helyezte a Jordán völgyének annexióját. Decemberben pedig arról beszélt: el fogja érni azt, hogy az Egyesült Államok elismerje Izrael szuverenitását a Jordán völgye, illetve a Júdeában és Szamariában (Ciszjordániában) található zsidó települések felett.
Az ENSZ szerint az annexió a nemzetközi jog súlyos megsértése volna. A Betselem emberi jogi szervezet szerint a jordániai határon található völgy mintegy 30 százalékát teszi ki az 1967-es, úgynevezett hatnapos háborúban elfoglalt Ciszjordánia területének. A zsidó állam már korábban is a térség stratégiai jelentőségét hangsúlyozta saját biztonsága számára. A Jordán völgyének 90 százaléka az 1993-as oslói békemegállapodás értelmében ma is izraeli közigazgatás alá tartozik.
Izraelben tavaly kétszer tartottak általános választásokat, áprilisban és szeptemberben. Netanjahu egyik után sem tudott kormányt alakítani, mert a baloldali, a centrista és az arab pártok nem voltak hajlandók szövetségre lépni vele az ellene szóló vádak miatt. A szeptemberi választások után legfőbb ellenfele, Beni Ganz sem tudott kormányt alakítani, így újabb parlamenti választásokat írtak ki 2020. március 2-ára.
(MTI)