A legtöbb helyen az atomerőműveket szénerőművekkel pótolták, ami öt százalékkal növelte a széndioxid-kibocsátást.
Szilveszter estén, míg a világ többi része az új évtizedbe való átlépésre készült, a német EnBW energiavállalat alkalmazottai készültek kihúzni az ország kevés fennmaradó atomerőműjének egyikéből a dugót. A reaktor üzemeltetésére vonatkozó engedély éjfélkor járt le – írja a wired.com. Az erőmű az elmúlt 35 évben az ország délnyugati határa mentén élő németeknek biztosított széndioxid-mentes energiát. A philippsburgi üzem volt az elmúlt évtizedben Németországban leszerelt 11. nukleáris létesítmény. Az ország fennmaradó hat atomerőműve pedig 2022-re szintén sötétségbe borul.
A németeknek mindig is bonyolult kapcsolatuk volt az atomenergiával, ám a '80-as évek közepén a csernobili katasztrófát követően Németország felett átvonuló radioaktív felhő új életet adott az ország zöldpártja által támogatott antinukleáris politikának. A fukushimai erőmű balesetét követően a német antinukleáris lobbi nagy sebességbe kapcsolt, és több tízezer ember vonult utcára tiltakozva az atomenergia ellen.
Ezek után a német kormány gyorsan elfogadta az ország összes atomreaktorának leszerelésére vonatkozó törvényt, azzal a célllal, hogy megóvja a polgárok biztonságát és megelőzze a Fukushimához hasonló katasztrófákat. Ezzel a humanista hozzáállással szemben a nonprofit National Bureau of Economic Research nevű intézet múlt hónapban közzétett tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy Németország atomenergia elutasítása nem csak drága, de halálos lépés is volt.
A Berkeley, a Santa Barbara és a Carnegie Mellon Egyetem kutatói az antinukleáris törekvések hatását vizsgálták és úgy találták, hogy a legtöbb helyen az atomerőműveket szénerőművekkel pótolták. Ezekből a szénerőművekből további 36 millió tonna szén-dioxid szabadul fel évente, vagyis körülbelül 5%-kal nőtt a kibocsátás. A kutatók további becslései szerint a több szén elégetése a részecskeszennyezés és a kéndioxid helyi növekedéséhez vezetett, és hozzájárult évente további 1100 ember halálához a légzőszervi vagy szív- és érrendszeri betegségek miatt.
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Berlin új döntése komoly kérdéseket vet fel a személyes szabadságjogok és a német vezetés terveit illetően.
A német külügyminiszter elárulta, a „többi tagállam nem fogja tétlenül nézni Magyarország magatartását”.
Csúnyán megemelkedett az üzemanyag ára.
A német kormányszóvivő már arról beszélt, hogy migránsok befogadása helyett helyben kell segíteni.
A német lap szerint Közép-Európa, így hazánk is vezető szerephez juthat ebben az energetikai fordulatban.
Az atomerőmű-bezárási döntések miatt Németország rendkívül feszült helyzetbe kerülhet.
Az Egyesült Államok alelnöke jövő kedden érkezik Budapestre.
Az első nyugati kormányfő, aki látogatást tesz a térségben az iráni háború óta.
