Karácsonyi könyvajánló: Egy félénk férfi atlasza
Christoph Ransmayr Thomas Bernhard és Peter Handke mellett a második világháború utáni osztrák irodalom legnagyobb alakja.
„Letagadni a bűnöket és támogatni a bűnösöket egy szörnyűséges bűncselekmény” – írta a koszovói külügyminiszter.
Nem kérnek Peter Handkéből – írja a hvg.
A boszniai sajtó beszámolói szerint a szarajevói szavazás egyhangú volt, az indoklás szerint a „népirtás utolsó szakasza maga a népirtás tagadása”, Peter Handke pedig éppen ezt tette, hiszen „a Bosznia elleni támadások idején nyilvános szereplései során egyértelműen a nagyszerb rezsimet támogatta,
élén a háborús bűnös Slobodan Miloseviccsel”.
A városvezetés közleménye szerint amennyiben az osztrák író Szarajevóba látogatna, az az áldozatok további megalázását jelentené, ezért nemkívánatos személlyé nyilvánítják. Az AFP jelentése szerint szerdán Koszovóban is nemkívánatos személynek nyilvánították az osztrák írót, megtiltva neki, hogy visszatérjen egy szerbek lakta kis koszovói faluba, amelyet a múltban többször is felkeresett.
„Ma úgy döntöttem, hogy Peter Handkét nem látjuk szívesen Koszovóban.
Mától kezdve ő persona non grata.
Letagadni a bűnöket és támogatni a bűnösöket egy szörnyűséges bűncselekmény” – írta Facebook-oldalán Behgjet Pacolli koszovói külügyminiszter.
Peter Handke 1999-ben visszaadott egy rangos német irodalmi kitüntetést, tiltakozásul a NATO légicsapásai ellen, amelyek a Koszovóból való kivonulásra kényszerítették Milosevicet. Handke ugyanakkor többször is ellátogatott az elszórtan fekvő, szerbek lakta koszovói települések egyikébe, Velika Hocába, és 100 ezer eurót adományozott az aprócska falu 500 lakójának, Velika Hoca kakukkjai címmel pedig könyvet is szentelt a falunak. A falu lakói most saját Nobel-díjasukként ünneplik a szerzőt.
Belgrádban eközben egy kormánypárti parlamenti képviselő, Mirjana Dragas javasolta, hogy alapítsanak emberi jogi díjat Peter Handke tiszteletére, aki bátor ember, de mindenekelőtt egy nagy regényíró, azon kevesek egyike, aki az igazságot kereste az 1990-es években.
A Nobel-díj keddi átadási ceremóniáját Afganisztán, Albánia, Észak-Macedónia, Koszovó, Törökország, Bosznia-Hercegovina és Horvátország is
Peter Handke 1999-ben került támadások kereszttüzébe, amikor ellenezte és később is élesen bírálta, hogy a NATO légicsapás-sorozatot indított Jugoszlávia ellen, 2006-ban pedig beszédet mondott a háborús bűnökkel és népirtással vádolt Slobodan Milosevic szerb vezető temetésén. Az író Nobel-díja több balkáni országban is visszatetszést keltett.
A múlt pénteken a díjátadó előtt Stockholmba érkezett osztrák író nem volt hajlandó válaszolni a Szerbiával és a balkáni háborúval kapcsolatos álláspontját firtató újságírói kérdésekre, korábban viszont védte vitatott álláspontját a kilencvenes évek balkáni háborúival és Miloseviccsel kapcsolatban. Az ország iránti szimpátiáját édesanyja származásával magyarázta.