„A nemzetközi közösség elveszített egy fontos lehetőséget” – mondta António Guterres ENSZ-főtitkár.
A legfőbb célkitűzés elérése nélkül ért véget az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 25. (COP25) ülése Madridban vasárnap, az elhúzódó viták miatt a tervezetthez képest két nappal később. A klímacsúcson a résztvevő országoknak nem sikerült megállapodásra jutniuk az új szén-dioxid kibocsátás-kereskedelmi rendszer létrehozásáról, amely így a jövő évi, Glasgowban tartandó COP26 ülés feladata lesz.
„A nemzetközi közösség elveszített egy fontos lehetőséget” – értékelte a konferencia eredményét António Guterres ENSZ-főtitkár, aki csalódottságának adott hangot a tárgyalások kudarca miatt. 2020 legyen az az év, amelyben minden ország elköteleződik amellett, hogy azt tegye, amit a tudomány mond: szükséges a karbonsemlegesség megvalósítása 2050-re, valamint a bolygó hőmérséklet-növekedésének 1,5 Celsius-fok alatt tartása – hangsúlyozta. Carolina Schmidt, a konferencia chilei elnöke úgy fogalmazott: „a világ minket figyel, és nagyobb eredményeket vár”.
A konferencia „keserédes” ízt hagyott maga után – vélte Teresa Ribera spanyol környezetvédelmi tárcavezető, aki beszámolt arról is, hogy a tárgyalások során sikerült haladást elérni, és volt egy pont, amikor úgy tűnt, közel a megállapodás. Ám nem lehet bármi áron megegyezést kötni, mert a cél egy erős, valódi kibocsátási-kapacitáscserére alkalmas rendszer megteremtése – jelentette ki és hozzátette: az elszámolás módja volt a viták egyik sarkalatos pontja. A miniszter elismeréssel szólt az elfogadott zárónyilatkozatról, amelyben a résztvevők kinyilvánították elkötelezettségüket a károsanyag-kibocsátási törekvések növelésére. Valamint vállalták, hogy a következő klímacsúcs előtt bemutatják erre irányuló nemzeti programjaikat, amelyekből az ENSZ jelentést készít. „A felhatalmazás világos: az országoknak a jelenleginél ambiciózusabb nemzeti hozzájárulást kell bemutatnunk 2020-ban. Fontos válaszolni az emberek és a tudomány követelésére, elköteleződnünk amellett, hogy többet tegyünk és gyorsabban” – érvelt a Teresa Ribera.
A záródokumentumban rögzítették azt is, hogy a tudományos ismeretek vezérlik majd az országok klímadöntéseit. A tíz napos madridi csúcstalálkozón a világ 196 országa képviseltette magát több mint 25 ezer résztvevővel. A konferencia elnökségét Chile töltötte be, eredetileg ugyanis a dél-amerikai ország adott volna otthont a rendezvénynek, ám egy hónappal a kezdete előtt visszalépett a házigazda szerepétől a folyamatos utcai zavargások miatt.
(MTI)
Megírta a Politico, kiszivárgott a Weltwoche-n: megbuktatná a brüsszeli elit Orbán Viktort, Magyar Péter az eszköz a kezükben. Eközben a baloldali közvélemény-kutatók már előre magyarázzák, miért nem következik semmi a méréseikből. Itt az új Mesterterv.
Az áldozatok 97 százaléka ukrán területen halt meg, Kijev nem tudta megvédeni őket.
Az autoriter rendszer éles lőszerrel, tömeges letartóztatásokkal, kínzással és nyilvános kivégzésekkel leverte a mozgalmat. Gulyás Virág írása.
Az olasz miniszterelnök szerint eljött az idő, hogy Európa egységesen beszéljen Oroszországgal a háborúról.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
Mit mond a nemzetközi jog egy ilyen lépésről? Valóban hadüzenetnek számítana az orosz állami vagyon elvétele és Ukrajnának adása? Erről kérdeztük ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
A Tisza Párt elnöke korábban gúnyolódott a kormányfőn, most másolni kezdte.
Amennyiben így van, sanyarú évünk lesz.
