A felmérések szerint Kolinda Grabar-Kitarovic hivatalban lévő államfőnek és Zoran Milanovic, az SDP jelöltjének van a legnagyobb esélye a tisztség elnyerésére.
Elnökválasztás kezdődött vasárnap Horvátországban: reggel hét órakor kinyitottak a szavazóhelyiségek, ahova valamivel több mint 3,8 millió szavazásra jogosult állampolgárt várnak. A választói névjegyzékbe csak azok kerülhetnek be, akiknek érvényes bejelentett lakcímük és személyi igazolványuk is van Horvátországban. Ami a diaszpórát és a szomszédos országokban élő – például a nagyszámú, horvát állampolgársággal és szavazati joggal rendelkező boszniai horvátokat – illeti, közülük csak azok szavazhatnak, akik regisztrálták magukat a választói névjegyzékbe.
Az elnökjelöltekre 6 533 helyen adhatják le voksaikat az állampolgárok: belföldön 6 409, külföldön pedig 124 szavazóhelyiségben. Horvátországon kívül 47 országban lehet az urnákhoz járulni. Amennyiben a 11 államfőjelölt egyike sem szerzi meg a választók több mint felének támogatását – ami nagyon valószínű, – akkor január 5-én második fordulót rendeznek a két legtöbb szavazatot szerző jelölt részvételével.
Az idei elnökválasztáson több jelölt indul, mint öt évvel ezelőtt. Ennél több csak 2009-ben volt, akkor 12-en, 2005-ben pedig 13-an indultak az elnöki tisztségért. Öt évvel ezelőtt négy jelölt indult, Kolinda Grabar-Kitarovic akkor Ivo Josipovic hivatalban lévő elnököt győzte le a második fordulóban. Rekordszámú megfigyelő lesz jelen a mostani választásokon: összesen 24 ezer, vagyis minden szavazóhelységre átlagosan 3,5 fél megfigyelő jut.
A felmérések szerint Kolinda Grabar-Kitarovic hivatalban lévő horvát államfőnek és Zoran Milanovic volt kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltjének van a legnagyobb esélye a tisztség elnyerésére. A legújabb közvélemény-kutatások szerint holtverseny alakult ki közöttük: Milanovic a voksok 24,3, Grabar-Kitarovic a szavazatok 24,2 százalékát tudhatná magáénak. A szavazópolgárok 19 óráig adhatják le voksaikat. Eredményeket már 20 órától nyilvánosságra hoz az országos választási iroda.
(MTI)
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Tokár Géza felvidéki politológus a Facebook-oldalán reagált az ukrán kém által közölt információkra.
Elképesztő jelenet a pulai stadionból.
„Mi harcolni fogunk az energiaellátásunk biztonságáért” – mondta Szijjártó Péter.
Újabb kormányzati segítség, itt vannak a védett árak. Az üzemanyagárak részben ennek köszönhetően a szomszédos országok átlaga alatt maradhattak.
Rendkívüli döntést hozott a kormány.
A hatósági tiltás sérti a gyülekezési jogot.
A zöld-fehérek ellen szakadt meg a bennmaradásért küzdő Farkasok nyeretlenségi sorozata.
