A japán kormányfő közvetítőként próbál fellépni Irán és az Amerikai Egyesült Államok között.
Haszan Róháni iráni elnök felszólította Japánt, hogy tegyenek erőfeszítéseket az Irán nukleáris programjáról 2015-ben megkötött nemzetközi megállapodás megmentése érdekében. Az iráni elnök pénteken Abe Sindzó japán miniszterelnökkel tárgyalt Tokióban.
Róháni ismét elítélte az Egyesült Államoknak azt a lépését, hogy tavaly felmondta a megállapodást, és szigorú szankciókat vezetett be Iránnal szemben. „A nukleáris megállapodás rendkívül fontos egyezmény Irán számára. Ezért határozottan elítéljük azt, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan és alaptalanul kivonta magát a megállapodás hatálya alól” – mondta Róháni az Abéval folytatott tárgyalások során.
Az Egyesült Államok-szövetséges Japán hagyományosan baráti kapcsolatokat ápolt az iszlám köztársasággal, és régóta importált nyersolajat Irántól addig, amíg az Egyesült Államok végül szankcionálta az olajvásárlást Irántól. A dpa német hírügynökség megjegyzi: a japán olajimport több mint 80 százaléka a Közel-Keletről érkezik.
Mint Abe fogalmazott, elvárja, hogy Irán „konstruktív szerepet játsszon a béke és a stabilitás megteremtésében a régióban, és teljes mértékben tartsa be a nukleáris megállapodást”.
Irán és a világ vezető hatalmai 2015-ben, több mint 10 évig tartó tárgyalásokat követően állapodtak meg az iszlám köztársaság atomprogramjáról, amelynek értelmében Teherán korlátozta nukleáris tevékenységét, cserébe pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránt sújtó szankciók nagy részét.
és visszaállította a szankciókat. Teherán közölte, hogy emiatt fokozatosan csökkenteni fogja a megállapodásban vállalt kötelezettségeinek végrehajtását.
Az amerikai elnök arra hivatkozott a megállapodás felmondásakor, hogy az egyezség nem korlátozza Irán regionális térnyerését és rakétaprogramját. Az alku értelmében Irán semmilyen tevékenységet nem folytathat olyan rakétákkal, amelyekkel atomtöltetet lehet célba juttatni. Teherán állítja, hogy rakétái nem is ilyenek.
Washington áprilisban jelentette be, hogy nem hosszabbítja meg az iráni olaj vásárlási engedélyét annak a nyolc országnak – Kína, India, Olaszország, Görögország, Japán, Dél-Korea, Tajvan és Törökország –, amelyek addig importálhattak kőolajat Irántól a novemberben hozott amerikai szankciók ellenére. A Fehér Ház a döntést azzal magyarázta, hogy a cél Irán olajexportját nullára csökkenteni, és így megfosztani a perzsa államot alapvető bevételi forrásától.
(MTI)
„Az ukrajnai háború megállítása lett volna az európai diplomácia dolga” – jelentette ki a magyar miniszterelnök a ReteQuattro olasz kereskedelmi televízióadónak adott interjújában.
Kína tovább diktálja a tempót, de a világpiac alakulása már jóval összetettebb, mint egy évtizeddel ezelőtt – a feltörekvő gazdaságok is egyre hangosabban kopogtatnak az ajtón.
„Nem kérdés, hogy ha lesz békecsúcs, akkor az Budapesten kerül megrendezésre” – tette hozzá a külügyminiszter.
Budapesten került sor a harmadik Pro-Israel Summitra, ahol a felszólalók Izrael és Magyarország szövetségéről, a közel-keleti békéről, és az iszlamista kihívásról beszéltek. Beszámoló.
Ez nem újságírás, hanem tudatos politikai manipuláció: a cél, hogy a békepárti vezetőket egymás ellen fordítsák, és ezzel gyengítsék a háborúval szembeni józan, felelős álláspontot.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Rendhagyó baleset miatt kényszerült elhagyni a pályát.
Folyamatosan terjed az „AI-pszichózis".
