Zelenszkij pálfordulása: kiderült, mostanra hogyan gondolkodik a háború lezárásáról az ukrán elnök
„Donald Trump véget vethet a háborúnak” – fogalmazott az ukrán elnök.
Feldúlták a volt elnök házát, aki akár az orosz RT televízió munkatársa is lehet.
Zavargások voltak Bolíviában Evo Morales elnök lemondását követően, az EFE spanyol hírügynökség szerint gyújtogatások, fosztogatások és lakóépületek elleni támadások voltak több városban is. Morales vasárnap bejelentette, lemond tisztségéről, hogy enyhítsen az erőszakhullámon, amely az októberi, vitatott elnökválasztás óta sújtja a dél-amerikai országot, ugyanakkor kirohanást intézett az állítása szerint ellene folytatott „polgári puccs” ellen, illetve beszámolt arról, hogy támadás érte otthonát.
A kormány székhelyén, La Pazban és a keleti Santa Cruz városában üdvrivalgással fogadták Morales lemondásának hírét. A politikus azzal váltott ki haragot, hogy a hivatali idő korlátozása ellenére negyedszerre is elindult az októberi elnökválasztáson, amelyet meg is nyert, ám csalás gyanúja merült fel a voksolással kapcsolatban.
Feldúlták a volt elnök házát
A Reuters szerint az éjszaka bandák lepték el az utcákat, üzleteket fosztogattak, és ingatlanokat gyújtottak fel. Waldo Albarracín prominens ellenzéki szereplő és akadémikus Twitter-bejegyzése szerint felgyújtották a házát Morales-párti tüntetők. Egy másik, széles körben megosztott videofelvételen pedig emberek láthatóak valószínűleg Morales házában, amelynek falait graffitikkel mázolták össze.
Azt egyelőre nem tudni, hogy ki vezeti az országot a következő választásokig, ugyanakkor a szenátus második alelnöke, egy ellenzéki szenátor, Jeanine Ánez bejelentette, hogy ő vállalná e tisztséget. A bolíviai törvény értelmében az elnök és alelnök hiányában a hatalmat ideiglenesen a szenátus elnöke veszi át, ugyanakkor az e tisztséget betöltő Adriana Salvatierra is lemondott vasárnap este. A Reutersnek egy meg nem nevezett alkotmányjogász elmondta, a törvényhozók várhatóan hétfőn találkoznak, hogy megállapodjanak egy ideiglenes bizottság felállításában vagy egy olyan törvényhozó személyében, aki ideiglenes adminisztratív ellenőrzéssel bírna az ország felett.
Oroszország nyugalomra int az államcsíny után
Az Evo Morales elnök lemondása nyomán kialakult bolíviai válság alkotmányos megoldására szólította fel a dél-amerikai ország politikai erőit hétfőn az orosz külügyminisztérium. Nyilatkozatában a moszkvai külügyi tárca aggodalmát fejezte ki, amiért a helyzet drámai fordulatot vett Bolíviában, „ahol az ellenzék által elindított erőszakhullám megakadályozta Evo Morales elnöki mandátumának befejezését”. A dokumentum szerzői szerint az események „egy megrendezett államcsíny mintájára” alakultak.
A minisztérium józanságra és felelősségre intette a bolíviai politikai erőket, valamint arra, hogy keressék az alkotmányos kiutat a válságból a békesség, a nyugalom, az állami intézmények irányíthatóságának helyreállítása, az állampolgárok jogainak biztosítása, valamint az ország társadalmi és gazdasági fejlődése érdekében.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságírók kérdéseire válaszolva azt mondta, hogy sem Morales, sem a bolíviai vezetés más tagjai nem fordultak menedékért Oroszországhoz. Kijelentette, hogy a La Paz-i fordulat nem befolyásolja Vlagyimir Putyin elnök részvételét a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) szerdán Brazíliavárosban kezdődő csúcskonferenciáján. Putyin egyébként a tervek szerint a hét második felében Brazília mellett a Bolíviával szintén határos Chilébe is ellátogat.
A külügyminisztériumhoz hasonlóan hétfőn a Kreml szóvivője is nyugalomra szólított fel és kifejezte reményét, hogy a bolíviai válságot törvényes eszközökkel és külső beavatkozás nélkül sikerül majd megoldani.
13 éves történet szakad meg
Evo Morales 2006 óta állt Bolívia élén. Már harmadik újraválasztási kísérlete is vitatott volt, mert az alkotmány értelmében erre nem lett volna lehetősége. Ennek ellenére az ország alkotmánybírósága úgy döntött, hogy ellentétes az állampolgári jogokkal, ha bármilyen választott tisztség esetében korlátozzák az újraválaszthatóságot, és így Morales is ismét indulhatott az elnökválasztáson, majd az október 20-i első forduló után bejelentette győzelmét. Ő volt Bolívia első őslakos államfője.
Lemondását megelőzően nem sokkal még a választások megismétlését jelentette be, miután az Amerikai Államok Szervezete (OAS) súlyos szabálytalanságokról, egyértelmű manipulációról számolt be az októberi voksoláson, és az eredmény megsemmisítésére szólította fel La Pazt. Pár órával később bejelentette lemondását a kormány több minisztere és a képviselőház, majd a szenátus elnöke is. A mexikói külügyminiszter vasárnap bejelentette, hogy menedéket ajánl a lemondott bolíviai elnöknek. Margarita Szimonyjan, a külföldre sugárzó RT orosz állami televízió igazgatója pedig munkát ajánlott Moralesnek.
(MTI)