Kiderült, miért mondott le az Országos Bírói Tanács elnöke
Szabó Péter nem érzi úgy, hogy az állammal kötött megállapodás sérti a bíróságok függetlenségét.
„A puccs beteljesült” – mondta Álvaro García Linera alelnök, aki szintén lemondott hivataláról.
Bejelentette vasárnap lemondását Evo Morales bolíviai elnök, nem sokkal azt követően, hogy a rendőrség és a hadsereg is felszólította, hogy távozzon az államfői posztról.
A baloldali Morales a múlt hónapban tartott elnökválasztás első fordulóját követően bejelentette, hogy megszerezte az újraválasztásához szükséges abszolút többséget, nincs is szükség második fordulóra. A választás eredménye azonban vitatott, nem kizárt, hogy csalás történt, és a dél-amerikai országban halálos áldozatokat is követelő tömegtüntetések kezdődtek.
Élőben mondott le az elnök
„Lemondok elnöki megbízatásomról” – jelentette be élőben sugárzott televíziós beszédében Morales. „A puccs beteljesült” – tette hozzá a mellette ülő Álvaro García Linera alelnök, aki szintén lemondott hivataláról. „Az a leghőbb vágyunk, hogy visszatérjen a társadalmi béke” – húzta alá Morales.
Nem sokkal korábban a hadsereg főparancsnoka, Williams Kaliman tábornok arra szólította fel Moralest, hogy a megbékélés és a stabilitás érdekében mondjon le az államfői posztról. „Csatlakozunk a bolíviai nép kéréséhez, és azt javasoljuk Evo Morales elnök úrnak, hogy nyújtsa be lemondását, hogy a bolíviai nép megbékélhessen” – jelentette be hasonlóképpen Vladimir Yuri Calderón rendőr tábornok, a bolíviai rendőrség parancsnoka.
Tüntetések
Nem sokkal korábban Luis Fernando Camacho, az ellenzék leghangosabb vezéralakja tiltakozó tömeg kíséretében vonult a kormányzati negyedhez, ahol az elnök aláírásra váró felmondó levelét adta jelképesen a kormányzat képviselőinek a Biblia egy példányával egyetemben.
Vasárnap felgyorsultak az események a hetek óta forrongó andoki országban, ahol a tiltakozásokban három ember meghalt és csaknem négyszázan megsebesültek. Morales lemondását megelőzően nem sokkal még a választások megismétlését jelentette be, miután az Amerikai Államok Szervezete súlyos szabálytalanságokról, világos manipulációról számolt be az októberi voksoláson, és az eredmény megsemmisítésére szólította fel La Pazt. Pár órával később bejelentette lemondását a kormány több minisztere és a képviselőház elnöke is.
Lemondásra szólította fel Moralest az ellenzék is. Carlos Mesa, aki októberben alulmaradt Moralesszel szemben az államfőválasztáson, kijelentette: „ha Moralesben egy gramm hazafiság maradt, akkor lemond”. Camacho szerint az elnök felrúgta az alkotmányos rendet, ezért távoznia kell.
Morales 2006 óta állt Bolívia élén. Már harmadik újraválasztási kísérlete is vitatott volt, mert az alkotmány értelmében erre nem lett volna lehetősége. Ennek ellenére az ország alkotmánybírósága úgy döntött, hogy ellenétes az állampolgári jogokkal, ha bármilyen választott tisztség esetében korlátozzák az újraválaszthatóságot, és így Morales is ismét indulhatott az elnökválasztáson, majd az október 20-i első forduló után bejelentette győzelmét. Ő volt Bolívia első őslakos államfője.
(MTI)