„Az erőszak nem válasz és nem megoldás” – mondta a tárcavezető.
Javier Zavaleta López videóüzenetben jelentette be lemondását a Twitteren. Döntését az elmúlt napok eseményeivel indokolta. „Az állam, amelyet felépítettünk, egy olyan Bolívia, ahol a hadseregnek a nép oldalán kellene megvédenie hazáját, nem pedig a néppel szemben” – mondta. Hozzátette: sohasem utasította a katonaságot arra, hogy lépjen fel a néppel szemben, és soha nem is fogja megtenni.
A távozó tárcavezető felszólította Carlos Mesát, az októberi vitatott elnökválasztáson alulmaradt konzervatív ellenzéki jelöltet, illetve Luis Fernando Camacho ellenzéki vezetőt, hogy találjanak békés kiutat a válságból. „Az erőszak nem válasz és nem megoldás” – mutatott rá a 49 éves Zavaleta, aki 2018 januárja óta állt a védelmi minisztérium élén.
A szocialista Evo Morales vasárnap kényszerült lemondani az elnöki tisztségről, a hetek óta tartó véres tüntetések hatására. Moralest a hadsereg főparancsnoka is távozásra kérte. Lemondása azonban nem vetett véget a zavargásoknak.
Evo Morales 2006 óta állt Bolívia élén. Az októberi elnökválasztáson, amelyen az ellenzék szerint visszaélések történtek, negyedszerre szerezte meg a tisztséget, bár az alkotmány értelmében erre nem lett volna lehetősége. Az ország alkotmánybírósága azonban korábban úgy döntött, hogy ellentétes az állampolgári jogokkal, ha bármilyen választott tisztség esetében korlátozzák az újraválaszthatóságot, és így Morales is ismét indulhatott az elnökválasztáson, majd az október 20-i első forduló után bejelentette győzelmét. Ő volt Bolívia első őslakos államfője.
Lemondását megelőzően nem sokkal még a választások megismétlését jelentette be, miután az Amerikai Államok Szervezete (OAS) súlyos szabálytalanságokról, egyértelmű manipulációról számolt be, és az eredmény megsemmisítésére szólította fel a La Paz-i kormányt. Pár órával később bejelentette lemondását a kormány több minisztere és a képviselőház, majd a szenátus elnöke is, így hatalmi vákuum alakult ki.
Morales lemondásra kényszerítését több baloldali vezetésű latin-amerikai ország is puccsnak minősítette, a politikus elhagyta az országot, és a hírek szerint Mexikóba tart.
(MTI)
Stratégiai hiba a Tisza részéről Kapitány, Orbán Anita és Kármán András szerepeltetése. Nem véletlen, hogy Lázár János mondatait próbálja életben tartani az ellenzék. Trükkökkel manipulálnak a baloldali elemzők annak érdekében, hogy a Tisza fölényét kommunikálhassák.
Svédország és Dánia 2,6 milliárd svéd korona (250 millió euró) értékben fog légvédelmi rendszereket szállítani Ukrajna számára.
Németország nem ad többet a Patriot légvédelmi rendszerből Ukrajnának.
Elege lett a háborúból az ukrán parlamenti képviselőnek.
Fenyegetőzni már tudnak az ukránok, a kérdés, hogy milyen valóság húzódik a propagandán túl.
Az ukrán parlament védelmi miniszterré nevezte ki Mihajlo Fjodorovot, aki innovatív technológiai megoldásokkal erősítené meg az ország fegyveres erőit.
A résztvevők havi bruttó 800 euró körüli fizetést kapnak.
A kormánypárt képviselőjelöltje szerint fontos, hogy a fiatalok helyben képzeljék el a jövőjüket.
A Dnyeszter-melléki konfliktus rendezése körül egyre élesebb a feszültség: Ukrajna katonai fellépést szorgalmaz, miközben Moldova tart a következményektől. Szakértő szerint a térség destabilizálása nemcsak Moszkva, hanem Kijev irányából is reális kockázat.
