A berlini falnál voltak ám szabályok, a német újraegyesítés kudarc lett, az NDK problémái pedig nem ideológiai természetűek voltak, csak a megvalósítás volt rossz – legalábbis Egon Krenz szerint. Az NDK még mindig élő egykori államfője a Politicónak adott interjút a Fal leomlásának harmincadik évfordulóján.
Azt tudták, hogy Egon Krenz még él?
Az idősebb nemzedékek még emlékezhetnek a figurára, vagy legalább a nevére: Honecker jobbkezeként és trónörököseként végül ő lett az NDK dicstelen, de legalább békés végjátékának éjjeliőre, akinek uralma alatt a kommunista Kelet-Németország a Fallal együtt lebomlott.
Az 1937-es születésű Krenz végigélte az egyesült Németország elmúlt harminc évét, javarészt a Balti-tengernél fekvő házában tölti idejét, és most megszólalt. Elárulja: máshogy látja a német újraegyesülést. Krenznek, aki 1989 októberében került a Német Szocialista Egységpárt (SED) élére, egyszerű üzenete van a harminc évvel ezelőtti eseményekkel kapcsolatban: „Én megmondtam” – derül ki az interjúból, amit a Politico készített az egykori keletnémet vezetővel.
„Először is: a Fal nem omlott le” – jelenti ki kezdésként az amúgy tanári végzettségű Krenz. Miután Erich Honecker távozott az állampárt éléről, Krenz Mihail Gorbacsovhoz fordult. Gorbacsov megígérte Krenznek, hogy nem lesz újraegyesítés, de ezt a történelem megcáfolta. „Honeckernek igaza volt Gorbacsovval kapcsolatban. Túl sokáig hittem benne. Azért ment tönkre a kapcsolatom Honeckerrel, mert látta, mennyire felnézek Gorbacsovra” – összegez az egykori keletnémet vezető.
Honecker és Krenz
Akárhogy is, 1989. november 9-ére az SED vezetése kidolgozta az utazási korlátozások feloldásának terveit, amelyek eredetileg csak másnap léptek volna életbe. Csakhogy Günter Schabowski az erről szóló sajtótájékoztatón hibásan azt nyilatkozta, hogy a régi szabályok azonnali hatállyal érvényüket vesztik, amire válaszul a berliniek a határátkelőkhöz tódultak.
– magyarázza most Krenz.
Az SED egykori első embere a mai napig meggyőződéssel vallja, hogy a keletnémetek akkoriban nem akartak egyesülni a nyugatnémetekkel, inkább csak átfogó reformokat szerettek volna. „A falat nagyon fegyelmezett emberek rohamozták meg” – mondja tréfásan Egon Krenz: abból a hatvanezer emberből, aki az éjszaka folyamán átkelt a határon, másnap negyvenötezer megjelent a munkahelyén.
Egon Krenz azt mondja: a berlini fal leomlását sokan tévesen azokkal a – jóval november 9-e után készült – képekkel azonosítják, amelyeken a berliniek csákányokkal verik szét a falat, pedig éppen ő és az SED Politbürója taposta ki az utat a békés átmenetet azzal, hogy felfüggesztették az utazási korlátozásokat és a tűzparancsot.
Szerinte a keletnémetek amúgy sem akartak nyugati típusú demokráciát, csak utazni, autókat meg elektronikai eszközöket vásárolni. „Ha ezt gazdasági oldalon elértük volna, minden máshogy alakult volna” – teszi hozzá.
– jelenti ki most Krenz, akire még mindig sokan felnéznek.
Egon Krenz a rendszerváltás után börtönbe is került. 1997-ben hat és fél év szabadságvesztésre ítélték, miután egy bíróság felelősnek találta a fal mellett lelőtt emberek haláláért. „Abszurd” – kommentálja az ítéletet Krenz. „Az NDK jogszabályainak megfelelően jártam el.”
Krenz rámutat: sok keletnémet érzi magát másodrendű állampolgárnak a mai Németországban. Vallja: „Amire szükségünk van, hogy újra közelebb kerüljünk Oroszországhoz. Németországnak akkor volt a legjobb, amikor közel volt Oroszországhoz”.
Az egykori pártfőtitkár a mai napig azt vallja: az NDK problémái sem ideológiai természetűek voltak, a megvalósítás volt rossz. „1989-ig senki se panaszkodott a körülmények miatt” – jegyzi meg a hírhedt keletnémet börtönökkel kapcsolatban. A Stasi felelősségére úgy replikázik: „A CIA háborúkat szervezett”. A berlini fal mentén érvényes tűzparancshoz csak annyit fűz hozzá: „Sajnálom a haláleseteket, de az egy katonai övezet volt, ott voltak szabályok”.
A Die Welt tudósítása szerint „autokrata” a kormányfő, de „szembetűnő a jólét”, „jó a képzési rendszer” és világszínvonalú az innováció. A helyzet több mint érthetetlen tehát. Francesca Rivafinoli írása.
A német acélipar történelmi válságban van. A helyzet megoldására Berlinnek is a keleti nyitás lehet az utolsó esélye – épp az a stratégia, amelyet Orbán Viktor évekkel ezelőtt meghirdetett.
Szeretné már dűlőre vinni az ügyet Ursula von der Leyen.
Ráadásul mindenféle előzmény nélkül.
Korábban Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna nem érintett a robbantásokban, és javasolta, hogy elemezzék, kiknek lehetett érdeke egy ilyen támadás.
Matthias Ecke szerint Orbán Viktor hazudik, amikor a német AfD megbénításáról beszél, de a német politikus valós érveket nem tudott mondani.
Videóban reagált a rapper arra, hogy a Tisza egyes politikusai fegyverrel, míg mások testőrökkel jelennek meg nyilvánosan.
Sajtószabadság ukrán módra. Az indoklás szerint a magyar oldalak álhíreket terjesztettek az ukránok „terrorista tevékenységéről”, gúnyolták Ukrajna támogatását és kritizálták a szankciós politikát.
