A kínai külügy tagadja, hogy elmozdítanák Carrie Lamot, de a Financial Times bennfentes forrásokból épp ennek az ellenkezőjéről értesült.
A kínai külügyminisztérium szerdán tagadta a Financial Times című brit lapban megjelent értesülést, miszerint le akarná váltani Carrie Lam hongkongi kormányzót. A lap meg nem nevezett, bennfentes forrásokra hivatkozva szerdán azt írta, hogy a pekingi vezetés a kormányzó leváltását és egy ideiglenes vezető kinevezését magában foglaló terven dolgozik.
Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő sajtótájékoztatóján szóbeszédnek nevezte az értesülést, amely mögött politikai szándékot sejt. Carrie Lam hongkongi kormányzó 2017 közepe óta vezeti a Kínának 1997-ben visszaszolgáltatott egykori brit gyarmatot, ám kormányzása alatt a város eddigi legnagyobb politikai és társadalmi válságát éli egy hónapok óta tartó tüntetéshullám közepette, amelyet eredetileg a kiadatási törvény módosítását célzó törvénytervezet váltott ki. A törvény módosításával Hongkong olyan országoknak - Kína, Tajvan, Makaó - is kiadhatott volna szökevényeket, amelyekkel ma még nincs kiadatási egyezménye.
Ettől a változástól sokan azért tartanak, mert úgy vélik, Peking a politikai aktivisták ellehetetlenítésére használná a kiadatási lehetőséget. Jogvédők szerint a Kínának kiadott szökevények kényszervallatás, illetve önkényes fogva tartás áldozatává válhatnának. A tervezet visszavonását Lam szeptemberben jelentette be, a formális lépés szerdán volt a hongkongi törvényhozásban.
A törvényjavaslat visszavonása már nem bizonyult elegendőnek a kedélyek lecsillapítására, a megmozdulások ugyanis mostanra a várost irányító, Peking-párti kormányzattal, illetve az egyre növekvő pekingi befolyással szembeni általános tiltakozássá alakultak. A tüntetők követelései közül az egyik éppen Carrie Lam lemondása.
A népszerűtlen javaslat mielőbbi törvénybeiktatását korábban egy gyilkossági ügy ürügyén sürgette a hongkongi kormányzat: a húszéves Chan Tong-kai tavaly februárban Tajvanon megölte a barátnőjét, majd visszautazott Hongkongba, ahol csupán pénzmosás miatt tudtak vádat emelni ellene. A hongkongi diák szerdán letöltötte 18 hónapos börtönbüntetését, és szabadon távozott, jövője pedig egyelőre tisztázatlan, mert bár úgy nyilatkozott, hajlandó lenne feladni magát a tajvani hatóságoknak, Tajvan és Hongkong vitában áll az eset kezelését illetően.
(MTI)
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
Dobrev Klára és Magyar Péter vajon összebeszéltek, azért állítják valótlanul, hogy több millió magyar él már külföldön?
Lassan a fél világot bejárja a nyugdíjas magyar mém-mérnök, Arató András, vagyis Hide The Pain Harold, aki arról is beszélt lapunknak, mi lesz a mémek sorsa, ha felfut a mesterséges intelligencia.
A felhívást Lotte Knudsen, az Európai Uniónak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsánál (UNHRC) akkreditált nagykövete tette közzé Genfben.
Az Egyesült Államok 2008-ban eltávolította a nukleáris rakétáit az Egyesült Királyságból, mivel úgy ítélték meg, hogy a hidegháborús fenyegetés csökkent.
A TISZA-vezér azt is mondja, nem ő fogja ezt eldönteni, mert nem egy erkölcsi orákulum, ami kiderült a róla szóló hanganyagokból, amelyek állítása szerint manipuláltak. De ha összevágott felvételek jöttek ki az EP-képviselőről, hogy jönne le mások számára, hogy jómaga nem egy erkölcsi orákulum? – adódik a kérdés.
A brit lap felismerte a tüneteket, megoldást azonban nem kínált rájuk.
