Iszmail al-Etavi részletesen tájékoztatta az iraki hírszerzést al-Bagdadi tartózkodási helyéről.
Újabb részletek jelentek meg az amerikai sajtóban hétfőn Abu Bakr al-Bagdadi, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet vezetőjének vasárnapra virradóra Szíriában végrehajtott likvidálásáról. Al-Bagdadi egyik közeli munkatársának együttműködése kulcsfontosságú volt a terrorista vezér elleni rajtaütésben, s ez az iraki hírszerzés érdeme – hangzott el hétfőn az amerikai közszolgálati rádióban (NPR), amely hírügynökségi forrásokat is idézett.
Az információk szerint az iraki hírszerzés 2018 februárjában ért el áttörést: akkor a terrorista vezér közeli munkatársainak egyike, Iszmail al-Etavi részletesen beszámolt az iraki hírszerzés két munkatársának arról, hogyan sikerült al-Bagdadinak éveken keresztül elmenekülnie üldözői elől. Iszmail al-Etavit a törökök tartóztatták le szír területen és átadták az irakiaknak. Al-Etavi szerint al-Bagdadi időről-időre „stratégiai megbeszélést” tartott a terrorszervezet legfontosabb „parancsnokaival”, mégpedig zöldségekkel alaposan megpakolt minibuszokon. Így próbálta meg elkerülni, hogy felfedezzék. Öt ilyen parancsnok, köztük al-Etavi volt körülötte, és Szíriában, különböző helyszíneken egyeztettek.
Al-Etavit, aki iszlám tudományokból szerzett doktori fokozatot, az iraki hírszerzés al-Bagdadi öt legfontosabb munkatársa között tartotta számon. 2006-ban csatlakozott az akkor még Oszama bin Laden irányította al-Kaida terrorszervezethez. 2008-ban tartóztatták le az amerikaiak, és négy évre börtönre ítélték. Az iraki hírszerzés szerint az ő feladata volt az Iszlám Állam parancsnokainak kiválasztása, valamint a különböző vallási üzenetek megfogalmazása. Az Iszlám Állam összeomlása után, 2017-ben, szíriai feleségével együtt Szíriába menekült.
Az amerikai közszolgálati rádió szerint fontos fejlemény volt a terrorizmus és az Iszlám Állam elleni küzdelemben az, amikor az idén év elején amerikai, török és iraki közös akcióban elfogták az Iszlám Állam egyes vezetőit, köztük négy iraki és egy szíriai állampolgárt. Az elfogott terroristák részletesen beszámoltak arról, hogy Szíriában hol és mikor találkoztak al-Bagdadival. Az iraki hírszerzés ezt követően egyeztetésbe kezdett az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséggel (CIA), amely a korábbiaknál jóval több forrást biztosított. Az idei esztendő közepére sikerült beazonosítani, hogy al-Bagdadi Idlíb tartomány településein mozgott a családjával és három munkatársával együtt, és pénteken először hagyta el azt a falut, ahol hónapok óta tartózkodott.
Az NPR beszámolt arról is, hogy az Iszlám Államnak és volt vezetőjének Szíriában is volt egy ellensége: a korábban Al-Nuszra Front néven, az al-Kaida szíriai csoportjaként ismert dzsihadista szervezet. Ez nemrégiben foglyul ejtette al-Bagdadi egyik emberét, s ez is hozzájárulhatott Al-Bagdadi tartózkodási helyének beazonosításához. A The Wall Street Journal című lap hétfőn bagdadi és bejrúti tudósításában a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű, kurdok irányította ernyőszervezet vezetőjére, Mazlum Abdira hivatkozva arról számolt be, hogy a hétvégén végrehajtott amerikai akció célkeresztjében volt az Iszlám Állam szóvivője, Abu al-Haszán al-Muhadzsir is. Abdi azonban arról nem beszélt, hogy a terrorszervezet szóvivője életben van-e.
Az amerikai lap megkereste a Pentagont is, amely azonban nem kívánta kommentálni az Iszlám Állam szóvivőjéről megjelent híreket. Donald Trump amerikai elnök hétfőn reggel – Chicagóba indulása előtt a Washingtonhoz közeli Andrews légitámaszponton – újságíróknak azt mondta: fontolgatja, hogy a rajtaütésről készült videó egyes részleteit nyilvánosságra hozza. Az akciót az elnök „a hírszerzési és katonai hatalom és egyeztetés fantasztikus megnyilvánulásának” nevezte.
(MTI)
Orbán Viktor leszögezte: „Aki azt állítja, hogy Magyarország területére belépett Aszad elnök, az vadászterületet csinált vagy akart csinálni Magyarországból.”
Abu Mohamed al-Golani felszólította a menekülteket, hogy térjenek haza „egy új Szíria” felépítésére.
Sok függ a szír lakosságtól és politikai erőktől, a globális nagyhatalmi szereplőktől. De az mindenképpen ígéretes, hogy Magyarország egész más helyzetben van most, mint a 2000-es évek elején.
Érzéketlen dolog lenne visszaküldeni őket Szíriába, aggódik a Politico, amely szerint már megint a „szélsőjobboldal” lát lehetőséget a helyzetben.
Joggal teszi fel a címbeli kérdést egyre több újságolvasó.
Háfez al-Aszad 1971-től 2000-ben bekövetkezett haláláig volt Szíria kegyetlen kormányzója.
A német CDU EP-képviselője szerint meg kell akadályozni, hogy Trump szemében a magyar miniszterelnök legyen „Mr. Európa”.
Fülöp Attila szerint nem a Tisza Párt elnökének a fellépése nyomán javulnak az ágazatban a körülmények, Magyar a konfliktust hozta ebbe a történetbe.
