„Ez nem humanitárius segítség, ennél sokkal többről van szó. Nemzetközi jogi kötelezettség, amelyhez a kutatás és a mentés is hozzátartozik” – mondta. A vonatkozó nemzetközi jogi keretek, az ENSZ és az Európai Unió rendelkezései arról is rendelkeznek, hogy az élethez való alapvető jog védelme értelmében biztonsági és más szempontokat figyelembe véve a bajbajutottakat biztonságos kikötőbe kell juttatni. A vonatkozó szabályok szerint az így eljáró hajók és kapitányaik, ha mentési kötelezettségüknek eleget tesznek, nem vonhatók jogi felelősségre – tette hozzá Molnár Tamás.
Carola Rackete, a Sea-Watch 3 civil hajó kapitánya beszédében egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy legénységével minden egyes embert a nemzetközi szabályoknak megfelelően mentettek meg és szállítottak Európába. Arra hívta fel a figyelmet, hogy számos megvalósult mentés azt bizonyítja, hogy lehetséges a menekültek partra szállítása és a tagországok közötti elhelyezése.
Véleménye szerint közös uniós szintű felelősségvállalásra van szükség az emberéletek nemzetközi jogban foglalt megmentése érdekében. Kijelentette, meg kell változtatni az uniós szabályozást annak érdekében, hogy a rászorulók mentésén dolgozó civileket több segítséget kaphassanak. Meg kell teremteni az Európába jutás legális lehetőségét. A bevándorlást biztonságos csatornák – korridorok – kialakítása révén kell segíteni, egyebek mellett Líbiából.
„Nem félek a felelősségre vonástól, mindig a kötelességemet teljesítettem” – fogalmazott. Carola Rackete végezetül az igazságszolgáltatás „teljes eltorzulásnak” nevezte azt, hogy büntetőeljárás alá vonják az emberéletek mentését végző civileket.