A megkérdezettek negyede él rosszabbul, mint a szocializmus alatt.
Csehországban harminc évvel a rendszerváltás után is jelentős azok aránya, akik szerint jobb volt az élet a szocializmusban, mint a jelenlegi kapitalizmusban, polgári demokráciában – derült ki az NMS Market Research közvélemény-kutató intézet és a Post Bellum polgári társulat által nyáron készített országos felmérésből, amelynek eredményét szerdán hozták nyilvánosságra Prágában.
A megkérdezettek országos mintegy ezer fős mintájából, amelynek több mint felét 40 évnél idősebb személyek tették ki, tehát olyanok, akik legalább gyermekfejjel megélték az 1989 novemberében megdöntött szocialista rendszert, 38 százalék válaszolta azt, hogy szerinte a rendszerváltás előtt jobb volt az élet. Az emberek elsősorban a korabeli szociális hálót, a biztonságot és a munkavégzési kötelességet emelték ki, miközben úgy vélték, az emberek közti viszonyok is tisztességesebbek voltak. Ellenkező véleményt, tehát hogy a rendszerváltás előtt rosszabb volt az élet mint ma, a megkérdezettek 45 százaléka fogalmazott meg. A maradék 17 százalék nem tudott vagy nem akart véleményt nyilvánítani. Magát a rendszerváltást az emberek 36 százaléka pozitívnak, 17 százalék negatívnak minősítette, míg a többiek azt állították, hogy náluk semmi sem változott, illetve nem tudják a kérdést megítélni.
Stanislav Radocha, az NMS Market Research szakértője szerint a múlt iránti nosztalgia sokkal inkább függ a végzettségtől, mint a lakhelytől. Míg az általános iskolát és középiskolát végzettek között 52 százalék tartja jobbnak a volt társadalmi berendezkedést, addig a magasabb végzettséggel rendelkezők körében csak 16 százalék – mutatott rá Radocha.
Ugyanakkor az emberek többsége, 59 százalék azt állítja, ma anyagilag jobban él, mint 1989 előtt. A negyven éven felüliek körében ez az arány 55 százalék. Az emberek 24 százaléka viszont rosszabbnak tartja mai életnívóját. A polgári demokratikus rendszeren a csehek leginkább azt méltányolják, hogy szabadon lehet utazni, szabadon lehet írni és beszélni, és nem kell kötelezően részt venni különféle állami-társadalmi rendezvényeken. A rendszerváltás 30. évfordulója ünnepségein a megkérdezettek 28 százaléka tervezi részvételét.
Csehországban és Szlovákiában az 1989. november 17-i prágai engedélyezett diáktüntetés erőszakos feloszlatását tartják a csehszlovákiai rendszerváltás kezdetének. A prágai eseményeket követően országszerte rendszerellenes megmozdulásokra került sor, amelyek következtében rövidesen megdőlt a komunista párt uralma és a szocialista rendszer.
A nyitóképen: antikommunista tüntetés Prágában, 1990-ben (MTI/CTK)
(MTI)