A véleménynyilvánítás szabadságával összhangban lévőnek minősítette a Berlini tartományi bíróság ítéletében, hogy a Renate Künast zöldpárti képviselővel kapcsolatos egyik Facebook poszthoz sértő megjegyzéseket fűztek. Az ítéletet számos politikus, a Bundestag elnöke és egy volt alkotmánybíró is éles kritikával illette.
A zöldpárti politikusnőt szidalmazó kommentek a Die Welt egy 2015-ös, Künasttal kapcsolatos cikkét megosztó szélsőjobboldali aktivista Facebook posztja alá kerültek. Renate Künast (Bündnis 90/Die Grünen) az ügyben bírósághoz fordult, amivel azt szerette volna elérni, hogy a bíróság kötelezze az internetszolgáltatót a kommentelők személyi adatainak kiadására. A célja az volt, hogy az adatok kiadása után becsületsértés miatt pert indítson a kommentelők ellen, ugyanis szerinte a kommentek sértették az emberi méltóságát. Ezt tagadta meg az ügyben első fokon eljáró Berlini Tartományi Bíróság szeptember 19-én hozott ítéletében arra való hivatkozással, hogy a sérelmezett hozzászólások az ügy kontextusában értelmezve nem mennek túl a közszereplőkkel szembeni véleménynyilvánítás határain.
A közszereplőkkel kapcsolatos általános jogi vélekedés szerint a véleményszabadság különleges védelmet élvez akkor, amikor a közéletben szerepet vállaló személyek tevékenységét érinti. E szerint a közszereplőknek jóval több kritikát kell elviselniük, mint egy átlagos polgárnak. Ennek indoka, hogy a demokráciában elengedhetetlen a polgárok részvétele a közügyekben, ami pedig feltételezi, hogy a résztvevők akadályok nélkül fejthessék ki gondolataikat a közösséget érintő kérdésekben, még akkor is, ha azok adott esetben sértők vagy megbotránkoztatók. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága bármely korlátozást nélkülözne: az emberi méltóságot az ilyen megnyilvánulások sem sérthetik aránytalan módon.
A Berlini tartományi bíróság a konkrét ügyben úgy ítélte meg, hogy a szidalmazó kommentek beleférnek abba a körbe, amelyek a politikusnőnek közéleti szereplőként még el kell viselnie. A kommentek tehát a Bíróság szerint nem voltak aránytalanul sértőek.
Számos politikus azonban élesen kritikával illette a bíróság ítéletét. Marie-Agnes Strack-Zimmermann (FDP) „a jogállamhoz méltatlan, végzetes” ítéletnek minősítette a határozatot, Katrin Göring-Eckhardt (Zöldek) pedig közölte: a bírák és a bíróságok maximális tisztelete mellett sem gondolja azt, hogy a szóban forgó sértéseket bárkinek is kötelező lenne elviselnie. Volker Bouffier (CDU) hesseni miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az emberi méltóságot sértő nyilatkozatokkal szemben határozottan fel kell lépni, és nem elég, hogy pert lehet kezdeményezni az ügyben, ennél hatékonyabban kell cselekedni.
Az ügyben Wolfgang Schäuble, a Bundestag elnöke (CDU) is megszólalt. A demokratikus értékek és a demokratikus akaratképzés elleni támadásnak minősítette a szóban forgóhoz hasonló súlyú sértéseket, amelyek eltántoríthatják a politikus-jelölteket attól, hogy politikai pályára lépjenek. „A társadalom meg kell, hogy őrizze a jogállamba vetett bizalmát, amibe az is beletartozik, hogy az erőszak táptalajául szolgáló gyűlöletbeszéd ellen konzekvensen eljárnak.” – monda.
Udo di Fabio volt alkotmánybíró a Deutschlandfunknak (Dlf) adott interjújában arról beszélt, hogy a per tárgyát képező, gyalázkodó Facebook-hozzászólások túlnyúlnak azon a határon, amit a közszereplőknek el kell viselniük. „Az Alaptörvény 1. cikke az emberi méltóság sérthetetlenségét mondja ki, ami akkor is sérthetetlen, ha a másiknak az enyémtől eltérő véleménye van.” – mondta.
Az érintett politikusnő szerint az ítélet nem elég differenciált, mert a nők ellen különösen súlyosan sértő kifejezéseket lehet használni, és ezt a bíróságnak figyelembe kellene volna vennie. Leszögezte, hogy a Bíróság érvelését nem tudja elfogadni és fellebbez a döntés ellen.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
„Minket nem lehet elhallgattatni” – mondta Kocsis Máté.
Sokkoló fordulat Németországban: a nőknek is kötelező lehet a behívó.
Magyar Péternek a saját jelöltje neve, Kapitány Istvánnak a választókerületet elhelyezkedése adta fel a leckét.
Vagy több száz tiszás olvassa hajnali kettőkor a posztjaimat, vagy rámküldték az álprofilokat.
A tökéletes, legteljesebb dilemma. Keserű igazság.
„Hamis információkat terjesztenek, céljuk a megtévesztés és a rombolás!” – fogalmazott Szűcs Lajos országgyűlési képviselő a hónapok óta folyó káros online tevékenységről.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
