Magyarok alapította faluból indulhat az izraeli politika jövője

Az izraeli politika világában mindenki ismer mindenkit, és különösen igaz ez Beni Ganzra és Jiszráel Kacra, akikből könnyen meglehet, hogy az ország következő miniszterelnökei lesznek, és akik egymástól kétháznyira nőttek fel a Kfar Ahim nevű, magyarul beszélők alapította faluban. Az Izrael déli részén, Asdód közelében lévő csendes falu ezekben a hónapokban vált ismertté, amikor Ganz és az általa vezetett Kék-fehér centrista párt az áprilisi választásokon éppen annyi, harmincöt mandátumot tudott szerezni a knesszetben, mint a kormányzó jobboldali Likud párt: a keddi előrehozott választások előtt is fej fej mellett halad a Ganz vezette Kék-fehér párt, és a Likud, amelyben Benjámin Netanjahu jelenlegi kormányfő egyik esélyes utódjelöltje a párt és az ország vezetésére Jiszráel Kac

A falu gazdagságot sugároz, rengeteg frissen épített emeletes ház áll a szépen ápolt kertekben. Hamar útba igazítanak, hogy a 95 éves Klein Irén tud mesélni a kezdetekről.

Irén néni 1955-ben költözött ide férjével és kisgyerekeivel Petah-Tikváról. Az MTI tudósítójának elmondta, hogy nem bánta meg, mert a faluban a többiekhez hasonlóan ő is családra talált társaiban: szinte mindannyian egyedül érkeztek – családjuk egyetlen túlélőjeként – Izraelbe, nem voltak nagyszülők, és egymást segítették új életük megteremtésében. Férje, Juda – Imre Klein –készítette fel a fiúk 13 éves korában szokásos ünnepségére, a bar micvára a jelenleg a Kék-fehér párt élén álló Beni Ganz volt vezérkari főnököt éppen úgy, mint politikai riválisát, Jiszráel Kacot, a Likud jelenlegi külügyminiszterét.

Megoszló szavazatok

A falucskában nyolcvan család él, akik a falu egyik első gyermeke, Sara Ben Avi szerint fele-fele arányban a Likudra és a Kék-fehérre szavaznak.

Ben Avi három hónaposan került szüleivel 1953-ban a közeli Kasztinából ide. Előtte ott éltek ugyanis öt évig a falu alapítói, de akkor ezt a földet utalták ki nekik a bevándorlók letelepítéséért felelős állami hivatalnokok. Az alapító első nyolc család – mind haláltáborok és munkaszolgálat magyarul beszélő túlélői – főként a hajón ismerkedtek meg egymással 1946-ban Palesztina felé tartva, de a britek elfogták és Ciprusra vitték őket. Ganz és Sara Ben Avi szülei is ott házasodtak össze, majd 1948 márciusában hajózhattak végre jövendő hazájukba.

Ben Avi édesanyja, Cipora Neuman és Ganz édesanyja, a mezőkovácsházai Weiss Malka Svédországban lettek jó barátnők, ahová a munkatáborok után vitték őket meggyógyítani. A 94 éves Cipora tolókocsiban ül, már nagyon rosszul hall, nem tud részt venni a beszélgetésben, Ganz édesanyja pedig már nem él. Izrael földjére érve a férfiakat azonnal behívták katonának, és végigharcolták a függetlenségi háborút 1948-49-ben. Utána ők együtt, nyolc házaspár Tkuma faluban akartak letelepedni, de összekülönböztek az ottaniakkal, és ekkor Beni Ganz édesapja, Nahum Ganz a mosav, vagyis falumozgalom vezetőjéhez fordult segítségért.

Fölfelé kerekítve nyolc helyett nyolcvan családot mondott nekik, és kérte, hogy adjanak nekik földet művelésre – meséli nevetve Sara –, majd az újonnan érkezettek számára létrehozott bevándorlási központokban hirdetést tett ki magyar és román nyelven – mert akkor még csak ezeken a nyelveken tudott írni –, és újabb „parasztjelölteket” toborzott. Hamar össze is gyűjtötte az első lakókat, mind a nyolcvan családot. Így alakult ki Kfar Ahim falu, és Nahum Ganz hirdetéseinek nyelve miatt lettek magyarok a lakók, sokan közülük erdélyiek. Az első gyerekek még magyarul beszéltek, de idővel a szülők és ők is megtanultak héberül. Ma is hallani magyar szavakat errefelé, és főként magyarul főz a következő generáció is.

Vallásos családból a Likud reménységébe

Izrael megalakítása után a földműves-állattenyésztő munka állt a legnagyobb becsben, s Kfar Ahimban ma is működnek a tehenészetek, tele vannak a csirkeólok, és a Kék-fehér párt Ganz szülőfalvában megrendezett kampányzáró gyűlését is olykor elöntötte a hullámokban érkező istállószag. Ganz apja a baloldali Mapai párt alkalmazottja lett, de a falu többi lakójával együtt vallásos ember volt, és rendszeresen látogatta a zsinagógát.

Oda járt Meir Kac, a külügyminiszter édesapja is. Cahi Noy, Cipora fia látta, ahogy mindig együtt sétáltak haza – hiszen szomszédok voltak –-, és végigvitatkozták az utat, mert Kac a jobboldali revizionistákat éltette. Ma is a faluban élnek a gyerekek: Jiszráel Kac külügyminiszter házát kerítés és fegyveres őr védi, és a négy Ganz-gyerekből két lány ma is a pár méterre lévő telken él, egyikük a szülők házában, másikuk egy új épületben.

Kiválóan beszélnek magyarul, de ma sem felhőtlen a viszony a szomszédok között. Sőt néha előkerülnek a Kárpát-medencéből hozott előítéletek is: á, ők románok, mutat a máramarosi eredetű Kac család háza felé Ilana, az egyik Ganz-lány.

(MTI)