Az Európai Bizottság leköszönő elnöke hétfőn tárgyal a brit miniszterelnökel. Ez lesz kettejük első találkozója, mióta Johnsont miniszterelnökké választották.
Ez lesz kettejük első négyszemközti hivatalos találkozója azóta, hogy Johnsont júliusban a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőjévé és miniszterelnökké választották. A Downing Street szóvivőjének részletek nélküli pénteki tájékoztatása szerint Johnson és Juncker munkavacsorán vesz részt. Az illetékes hangsúlyozta ugyanakkor: a találkozó ténye nem jelenti azt, hogy áttörésre lehet számítani a brit EU-tagság megszűnésével (Brexit) kapcsolatos nyitott kérdések megoldásában.
Johnson bízik egy új megállapodásban
Boris Johnson rendszeresen hangoztatott álláspontja szerint van lehetőség új megállapodás elérésére az Európai Unióval a Brexit feltételrendszeréről a kilépés jelenleg érvényes október 31-i határnapjáig. Az EU többször is megerősített álláspontja viszont az, hogy nem lehetséges a tavaly novemberben elért, a londoni alsóház által háromszor is elutasított Brexit-megállapodás újratárgyalása.
Johnson szerint a London által szorgalmazott új Brexit-megállapodásban nem szerepelhet az a tartalékmegoldás – backstop –, amely az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését célozza. E mechanizmus alapján az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha – illetve amíg – nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné a tartalékmegoldás alkalmazását. Emellett Észak-Írországban érvényben maradnának az EU egységes belső piacának egyes szabályai is.
Az ír kormányfővel tárgyalt a brit miniszterelnök
Johnson a héten Dublinban Leo Varadkar ír kormányfővel tárgyalt, és közös sajtótájékoztatójukon Varadkar kijelentette: Írország a backstop-záradékot továbbra is a Brexit-megállapodás kritikus fontosságú elemének tartja, ha és amíg nem sikerül alternatív megoldásokat találni. Hozzátette: Írország nyitott az alternatív javaslatokra, ezeknek azonban reálisnak, jogilag kötelező erejűnek és működőképesnek kell lenniük. Az ír kormányfő hangsúlyozta, hogy Dublin mindeddig nem kapott ilyen javaslatokat Londontól, márpedig alternatív megoldások híján „backstop nélkül megállapodás sincs”.
A The Times című konzervatív brit napilap pénteki kiadásában megjelent értesülés szerint az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) eddigi merev ellenállását feladva beleegyezne abba, hogy Észak-Írországban érvényben maradjanak a Brexit után az uniós belső piac szabályrendszerének egyes elemei, ha ezzel elérhető a backstop-záradék eltávolítása a Brexit-megállapodásból. A DUP a legnagyobb észak-írországi britpárti protestáns párt, amelynek londoni alsóházi frakciója a kisebbségben kormányzó brit Konzervatív Párt külső eseti támogatója.
Arlene Foster, a DUP vezetője pénteki Twitter-bejegyzésében azonban határozottan cáfolta az értesülést, azt írva: a párt ésszerű megállapodást szeretne látni, de olyant nem, amely megosztja az Egyesült Királyság belső piacát. Foster szerint a DUP nem fog támogatni semmiféle olyan megoldást, amely a belső kereskedelem elé emelne akadályokat. A The Times írására utalva a DUP vezetője úgy fogalmazott, hogy névtelen források használata „képtelen sztorik” megjelentetéséhez vezet.
(MTI)
A European Conservative arról számolt be: miközben Nagy-Britannia szolidaritásból fegyverezte fel Ukrajnát, védelmi ipara – és Boris Johnson szövetségesei – a háborút lehetőségként fogták fel.
Három évvel később dokumentumok bizonyítják: Boris Johnson személyesen akadályozta meg a fegyverszünetet Kijevben. A Nyugat ekkor döntött úgy, hogy nem a béke, hanem Oroszország gyengítése a cél.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Korábban ezt írtam a britekről: a megtévesztés mesterei. Ha valamihez értenek, akkor az az árulás, a beugratás, az átverés és persze körítésül a kioktatás.
A The Guardian szerint Boris Johnsont Kijevbe is elkísérte a milliárdos.
Sebestyén Géza posztjában egyszerre cáfolta meg mind a kivándorlási, mind a hiányos nyelvtudással kapcsolatos tévhiteket.
A Vizit új epizódjában Szalai Laura és Dr. Kőnig Róbert a szűrővizsgálatok jelentőségéről, a megelőzés fontosságáról és az egészségértés hiányáról beszélgetnek. Kutatások szerint ugyanis, a magyar lakosság kis hányada vesz részt rákmegelőző szűréseken. A szakértők arra is rámutatnak, hogy az időben felfedezett betegségek döntő többsége gyógyítható.
