A testület szerint Johnson akadályozni akarta a brit parlament munkáját a felfüggesztéssel, ami törvényellenes.
Törvénysértőnek minősítette szerdai végzésében a brit parlamenti ülésszak lezárását a polgári peres ügyekben illetékes legfőbb skóciai bíróság. A londoni miniszterelnöki hivatal közölte, hogy fellebbezést nyújt be a brit legfelsőbb bírósághoz a végzés ellen, és ha ez a bírói testület megerősíti a skót bíróság szerdai határozatát, ahhoz a kormány tartani fogja magát. Ez azt jelenti, hogy a legfelsőbb bíróság megerősítő döntése esetén folytatódhatna a parlamenti ülésszak. Egyes képviselői nyilatkozatok szerint ebben az esetben viszont Boris Johnson miniszterelnöknek le kell mondania.
Az Edinburghban ülésező Court of Session háromtagú fellebbviteli fórumának határozata szerint Johnson azzal a céllal kezdeményezte az uralkodónál a londoni alsóház ülésszakának berekesztését, hogy akadályozza a brit parlamentet munkájának végzésében, így a kezdeményezés jogsértő volt. A bírói testület szerint ennek alapján a kormányfő által a parlamenti ülésszak berekesztéséről II. Erzsébet királynőnek adott indoklás, valamint az ülésszak ezt követő lezárása is törvénysértő volt, így a parlamenti ülés lezárásáról hozott döntés érvénytelen.
A londoni alsóház ülésszaka kedd hajnalban ért véget, és az új évad október 14-én, alig két héttel a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) jelenleg érvényes október 31-i határideje előtt kezdődne, amikor II. Erzsébet királynő kihirdeti Johnson kormányának új törvényalkotási programját.
Nem ez az első kereset
A londoni felsőbíróság a múlt pénteken szintén tárgyalt egy keresetet, amely szerint törvénysértő a brit parlament ülésszakának berekesztése. Ez a bírói fórum azonban azt állapította meg, hogy Johnson a hatályos parlamenti törvényeknek megfelelően járt el, amikor kezdeményezte az uralkodónál a parlamenti ülésszak lezárását és új törvényhozási évad elkezdését. A felsőbíróság ugyanakkor lehetővé tette, hogy a kereset benyújtói a végzés ellen fellebbezést nyújtsanak be a brit Legfelsőbb Bírósághoz, és ez meg is történt. A Legfelsőbb Bíróság várhatóan szeptember 17-én, jövő kedden tárgyalja az ügyet.
A skóciai bíróságra a londoni alsóház hetven, jórészt Brexit-ellenes tagja nyújtott be a londoni felsőbíróságon tárgyalthoz hasonló keresetet. A Court of Session első fokon eljáró tanácsa a minap elutasította a parlamenti ülésszak berekesztése elleni jogi kifogást, törvényesnek minősítve Johnson eljárását. Ugyanennek a bíróságnak a fellebbviteli fóruma ezt a döntést változtatta meg szerdai végzésében. A brit legfelsőbb bíróság várhatóan a Court of Session szerdai határozata elleni kormányzati fellebbezést is jövő kedden tárgyalja.
A Downing Street szóvivője szerdán közölte, hogy a legfőbb brit fellebbviteli fórum keddi jogerős végzéséig érvényben marad a parlamenti ülésszak berekesztéséről hozott döntés. Számos ellenzéki képviselő azonban már szerdán megjelent az alsóházban, és követelte, hogy Johnson azonnal hívja össze ismét a parlamentet a lezárt ülésszak folytatása végett. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy az edinburghi bíróság határozata nyomán Johnsonnak haladéktalanul ismét össze kell hívnia a parlamentet.
Félrevezette Johnson a királynőt?
Dominic Grieve, az előző konzervatív párti brit kormány volt jogi főtanácsadója a BBC-nek nyilatkozva szerdán kijelentette: ha a brit legfelsőbb bíróság megerősíti a legfőbb skóciai bírói testület végzését, azzal gyakorlatilag hivatalosan kimondaná, hogy Boris Johnson félrevezette a királynőt, amikor a parlamenti ülésszak kezdeményezését megindokolta az uralkodónak. Grieve szerint ebben az esetben Johnsonnak le kell mondania a miniszterelnöki tisztségről.
A parlamenti ülésszakok lezárását formailag a királynő rendeli el, de ezt csak a mindenkori kormány kérésére és a kéréshez fűzött indoklás alapján teheti meg. Johnsont az ellenzék részéről és a Konzervatív Párton belül is sokan azzal vádolják, hogy a parlamenti ülésszak berekesztésével az október 31-i Brexit-határnapig hátralévő parlamenti ülésnapok számát akarja korlátozni, igyekezve elejét venni, hogy a megállapodás nélküli Brexit ellenzői megakadályozhassák a rendezetlen kilépést az Európai Unióból.
A kormányfő azonban rendre cáfolja ezeket a vádakat, mondván: a lépésnek nincs köze a Brexithez, a cél egy teljesen új kormányprogram meghirdetése. A londoni parlamentben még az ülésszak lezárása előtt sikerült elfogadtatni azt az ellenzéki kezdeményezést, amely megtiltja, hogy a kormány megállapodás nélkül léptesse ki az Egyesült Királyságot az EU-ból október 31-én, és előírja, hogy megállapodás híján Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.
Johnson az elmúlt napokban azonban többször is határozottan leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását, akkor sem, ha nem születik új megállapodás a Brexit feltételrendszeréről.
(MTI)
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Winston Marshall a brit és a magyar bevándorlási helyzetet hasonlította össze.
Csak egy nemzeti kormány tudja fenntartani az eddigi migrációs politikát.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Világszerte milliók látták azt a felvételt, amelyen az úgynevezett saría rendőrség tagjai kergetnek ajatollah-ellenes tüntetőket Manchester utcáin, miközben a rendőrség tétlenül nézi az esetet.
Úgy tűnik, a helyzet rosszabb, mint bárki gondolta volna. Sikeresen lecsaptak az irániak a brit támaszpontra.
Nem nyugszik a volt miniszterelnök, aki rábeszélte az ukránokat, hogy vég nélkül folytassák a háborút.
A társát még keresik. A perzsa állam már magának tulajdonítja a gép lelövését.
A magyar szövetség álláspontja egyértelmű: az elhangzottak nem felelnek meg a valóságnak.
