A brit kormány még mindig nem tett konkrét javaslatot arra, hogy mikért kívánja elkerülni az ír-északír határellenőrzést – mondta az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója.
Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója aggasztónak nevezte Boris Johnson az ír-északír határral kapcsolatos álláspontját. Barnier szerint a brit miniszterelnök megváltoztatta London korábbi álláspontját, és csak a fizikai határellenőrzés bevezetését akarja elkerülni a határon.
Barnier Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése (Brexit) után az unióban maradó 27 tagállam nagykövete részvételével zajló brüsszeli konferencián hangsúlyozta, úgy tűnik, hogy Johnson aláássa az egész Írország gazdaságának és az észak-déli együttműködés megőrzésének céljait. A brit kormány ugyanis még mindig nem tett konkrét javaslatot arra, hogy mikért kívánja elkerülni az ír-északír határellenőrzést – mondta.
A főtárgyaló beszédében közölte, London egyértelművé tette, hogy átfogó, de korlátozott kereskedelmi megállapodás aláírására törekszik az unióval. Nem akar jogi elkötelezettséget, egyenlő versenyfeltételeket vagy összehangolt állami támogatási szabályokat vállalni a tisztességes verseny biztosítása érdekében.
Mint hangsúlyozta, egyre nagyobb a veszélye annak, hogy Nagy-Britannia megállapodás nélkül hagyja el az Európai Uniót. Irreálisnak nevezett minden olyan brit várakozást, amely szerint a brit uniós tagság megszűnésének október 31-én esedékes céldátuma közeledte okozta nyomás miatt az EU újranyitná a kilépési megállapodást az október közepén esedékes uniós csúcstalálkozón, majd ratifikálná a hónap végéig. Az unióban maradó 27 tagállamnak ezért is egységesnek kell maradnia – tette hozzá Barnier.
A brit uniós tagság megszűnésének feltételrendszerét és a jövőbeli kapcsolatok rögzítő megállapodás egyik sarkalatos kérdése az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülését célzó tartalékmegoldás (backstop) ügye, amire azért van szükség, mert az Egyesült Királyság az egységes piacból és a vámunióból is ki akar lépni. Az ír-szigeti határ szabad átjárhatósága viszont az ír-szigeti konfliktust lezáró, úgynevezett nagypénteki megállapodás egyik sarokköve. A mechanizmus alapján az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha – illetve amíg – nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné a tartalékmegoldás alkalmazását. Emellett Észak-Írországban érvényben maradnának az EU egységes belső piacának egyes szabályai is. A London és az unió között létrejött megállapodást viszont a brit parlament háromszor is elutasította.
Az Európai Unió többször is határozottan leszögezte, hogy nem lehetséges olyan kilépési megállapodás, amelynek nem része a backstop-záradék. Emellett a kilépés legutóbbi halasztásakor a brit kormány is elfogadta, hogy a megállapodást nem lehet újratárgyalni. Boris Johnson azonban keddi alsóházi felszólalásában kijelentette, hogy „lendületes tárgyalások” folynak Brüsszellel egy új megállapodásról, noha erről részleteket nem árult el.
(MTI)
Mi várható a jövő évi nagy-britanniai választáson? Hiba volt kilépni az EU-ból? Mit tesznek a woke megfékezéséért a konzervatívok? Az Egyesült Királyság volt brexitügyi főtárgyalójával beszélgettünk.
Az EU-ból való távozás minden jel szerint „pusztító” hatással volt az Egyesült Királyság fiataljainak tanulási és utazási lehetőségeire.
A felhívást Lotte Knudsen, az Európai Uniónak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsánál (UNHRC) akkreditált nagykövete tette közzé Genfben.
David Jones szerint ez is bizonyítja, hogy jobb az EU-n kívül lenni, mint benne.
Az Egyesült Államok 2008-ban eltávolította a nukleáris rakétáit az Egyesült Királyságból, mivel úgy ítélték meg, hogy a hidegháborús fenyegetés csökkent.
A belga EP-képviselő az AFD társelnökének nyilatkozatát károsnak tartja „az egész demokratikus Nyugat egységére nézve”.
„Szerintem a jogszabályok szerint is belefér. Nem tilos Magyarországon” – hangsúlyozta a párt alelnöke.
