„Ilyenkor kell észnél lenni” – Orbán Viktor szerint a legsötétebb órában vagyunk
„Ezt a két hónapot kell okos, higgadt politikával túlélni” – húzta alá a kormányfő.
Magyarország, Lengyelország és a többi, a jogállamiságot megsértő tagállam cselekedetei hatással lesznek az uniós kifizetésekre is – fogalmazott Antti Rinne. Orbán Viktor tusványosi beszédében megjegyezte, a kérdéshez „jó idegek kellenek", hogy „ne nevessük el magunkat, és a kikacagással ne sértsük meg a partnereinket".
Antti Rinne szerint Magyarországon, Lengyelországban és részben Romániában sérülhet a jogállamiság – írja a Euronews. Külön kiemelte a bíróságok, az ellenzék demokratikus jogai és a média szabadságát, mint az európai béke és stabilitás sarokköveit. Az Európai Unió soros elnökségét ebben a félévben betöltő Finnország kiemelten kíván foglalkozni ezekkel a területekkel.
„A nettó befizető Finnország szeretné előmozdítani ezeket a kérdéseket, remélem, az ősz folyamán, amikor a többéves uniós költségvetést tárgyaljuk, sikerül is megoldani. Így Magyarország, Lengyelország és a többi, a jogállamiságot megsértő tagállam tisztában lesz azzal, hogy cselekedetei hatással lesznek az uniós kifizetésekre is. Az említett két ország esetében a kohéziós alapokon keresztül az uniós finanszírozás kifejezetten jelentős összeget tett ki" – mondta Antti Rinne finn kormányfő.
A finn és a magyar vezetés között már korábban alakult ki kommunikációs csörte. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár július közepén egy posztban kijelentette, nonszensznek tartja a jogállamisággal kapcsolatos finn kritikát. Szerinte az ország bort iszik és vizet prédikál. Hangsúlyozta, szerinte az uniós alapok nem jótékonysági adományok.
Orbán Viktor kormányfő is kitért tusványosi beszédében a jogállamiságot ért finn kritikákra. Úgy fogalmazott: „Ide jó idegek kellenek. Nem ahhoz, hogy az álláspontunkat képviseljük, mert az, mint a miniszter asszony bemutatta már korábban lehetséges, hanem, hogy ne nevessük el magunkat, és a kikacagással ne sértsük meg a partnereinket. Ez a legnehezebb. Ehhez kellenek jó idegek és önuralom. Itt van például rögtön az előttünk álló időszak, amikor a finn barátainkkal fogjuk értékelni a magyar jogállamiság helyzetét. A finn barátainkkal fogjuk. S Finnország egy olyan ország, tisztelt Hölgyeim és Uraim, ahol nincs alkotmánybíróság. Az alkotmány védelmét a parlament erre a célra létrehozott külön bizottsága látja el. Képzeljék el, amikor a magyar jogállamiságban mi egyszer csak azt mondanánk, fölszámoljuk az Alkotmánybíróságot, és a parlament alkotmányügyi bizottsága gyakorolja a normakontrollt. Ez a helyzet körülbelül Finnországban. Vagy hogy egy másik szép példát mondjak: Finnországban az akadémia az oktatási minisztérium felügyelete és irányítása alatt áll. Képzeljék el, ha úgy zártuk volna le a magyar akadémiáról szóló vitát, hogy egész egyszerűen az oktatási miniszterhez – ez nem történik meg, kedves Kásler miniszter úr, de képzeljük el mégis – telepítjük az akadémia felügyeletének és irányításának jogát. Vagy képzeljék el azt a finn jogállami állapotot, amikor a bírákat az igazságügy-miniszter javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Az igazságügyi miniszter javaslatára a köztársasági elnök. Tehát idegrendszer, jó idegrendszer kell ahhoz, hogy a bennünket majd jogállamiság szempontjából firtató és kérdezgető finn barátainknak ne mosolygással, nevetéssel, hanem kellő tisztelettel, udvarias válaszokkal tiszteljük meg őket, illetve ezeket adjuk meg nekik.”