A G7 csoport biarritzi tanácskozásán Giuseppe Conte távozó olasz miniszterelnökön kívül senki sem támogatta az ötletet.
Oroszország a G8 csoportból történt kizárása óta sohasem kérte, hogy vegyék vissza, és a jövőben sem fogja ezt kérni – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn Moszkvában.
„Az elmúlt évek során egyszer sem érintettük a »nyolcak« témáját senkivel sem” – hangoztatta Lavrov. Hozzátette: nem Moszkva miatt történt, hogy „a nyugati kollégáknak váratlanul eszükbe jutottak a »nyolcak«”.
„Oroszország senkit semmire nem kért meg, és nem fordult kéréssel senkihez, és nem is szándékozik így tenni. Az élet messze továbblépett” – hangsúlyozta az orosz diplomácia vezetője, rámutatva, hogy Moszkva nem tér ki a kapcsolatfelvétel elől, és aktív az olyan nemzetközi formátumokban, mint a G20 vagy a BRICS csoport, a Sanghaji Együttműködési Szervezet vagy az ENSZ.
A legfejlettebb gazdaságú országok – az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán – által 1976-ban megalakított G7 csoportba 1997-ben felvették Oroszországot, majd a nyolctagúvá bővült együttműködésből 2014-ben kizárták a Krím félsziget elcsatolása és a délkelet-ukrajnai orosz beavatkozás nyomán.
Oroszország visszavételét és a csoport nyolctagúvá való visszabővítésének gondolatát Donald Trump amerikai elnök immár második éve pedzegeti. Sajtóértesülések szerint ugyanakkor a G7 csoport biarritzi tanácskozásán Giuseppe Conte távozó olasz miniszterelnökön kívül senki sem támogatta az ötletet. Abe Sindzó japán kormányfő semlegesen viszonyult Trump felvetéséhez a The Guardian című brit laphoz kiszivárgott információk szerint, a többiek pedig elutasították azt.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy vélekedett, hogy a G7 csoport országainak konszenzusa nélkül, egyetlen ország meghívása alapján lehetetlen visszatérni a nyolcas felálláshoz. Mint mondta, Moszkva nem kívánja senkire ráerőltetni a visszatérését. Kérdésre válaszolva elvetette azt a felvetést, hogy Trump részéről „provokáció” lett volna az a bejelentés, miszerint Oroszországot is meg kellene hívni a csoport jövő évi – egyesült államokbeli – csúcstalálkozójára. Mint mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnök a kapcsolatok javításának híve a G7 csoport minden tagjával, amelyek közül többel Oroszországnak „pozitív” a viszonya. A szóvivő ilyen országként nevezte meg Japánt, Olaszországot, Franciaországot és Németországot.
(MTI)
Stratégiai hiba a Tisza részéről Kapitány, Orbán Anita és Kármán András szerepeltetése. Nem véletlen, hogy Lázár János mondatait próbálja életben tartani az ellenzék. Trükkökkel manipulálnak a baloldali elemzők annak érdekében, hogy a Tisza fölényét kommunikálhassák.
Lavrov már a békekötés utáni állapotról beszélt.
Az orosz külügyminiszter véleménye szerint nem sok jóra számíthat az ukrán elnök.
Szörnyű hírek érkeztek Moszkvából.
A Kremlben kimondták, Európa és Kijev „kiforgatták” Washington tervét.
Hatalmas üzletet kötött a Mol: piacvezető lesz Szerbiában, a most megkötött előzetes megállapodás szerint.
Az oktatáspolitikai adatok alapján a tankötelezettség korhatárának csökkentése nem rontotta a középfokú képesítések megszerzésének esélyét.
Visszafordíthatatlan a baj: Nyugaton most jönnek rá, hogy a migráció nem játék.
A robbanás hat embert sebesített meg, köztük egy ötéves gyereket.
