Az ország esik szét, a miniszterelnök meg sehol – kiakadt a brit lap
Keir Starmer szerintük a nemzetközi politika kaszása.
„Fel kell ismernünk, hogy most már a nacionalizmus határozza meg a brit politikát” – vélekedett a volt munkáspárti kormányfő.
Az Egyesült Királyság léte foroghat kockán a brit európai uniós tagság megállapodás nélküli megszűnése esetén Gordon Brown szerint. A volt munkáspárti kormányfő úgy véli, a Boris Johnson vezette konzervatív brit kormány alatt Anglia, Skócia, Wales és Észak-Írország uniója „holdkórosként” a feledés felé tart.
A The Observer című baloldali vasárnapi lapban közölt cikkében a szigetország 2007 és 2010 közötti miniszterelnöke a „destruktív nacionalista ideológia” veszélyeire figyelmeztetve azt írta, hogy Boris Johnson kormányát szerinte „nem a nemzet érdeke, hanem egy romboló populista, nacionalista ideológia” vezérli, és a tolerancia brit eszménye nem fogja túlélni a megállapodás nélküli Brexitet.
A nacionalizmus dominálja a brt politikát
„Fel kell ismernünk, hogy most már a nacionalizmus határozza meg a brit politikát” – vélekedett, és azt állította, hogy a július 24. óta hivatalban lévő Boris Johnson miniszterelnöksége alatt az Egyesült Királyság híján van az egyesítő erőnek, amely felül tudna kerekedni a skót, az ír, az angol és a növekvő walesi nacionalizmuson.
Egy közelmúltbéli közvélemény-kutatás eredményeit felidézve azt nevezte a leginkább aggasztónak: nem elég, hogy sokan úgy gondolják, az Egyesült Királyság fel fog bomlani, és ez ráadásul vajmi kevés embert nyugtalanít, legalábbis egyelőre. A YouGov felmérése, amelyre Gordon Brown utalt, azt mutatta ki, hogy a kormányzó Konzervatív Párt tagjainak többsége számára fontosabb az európai uniós tagság megszűnése az Egyesült Királyság egységének megőrzésénél.
A kormányzat ellenséget keres
„Az unionizmus holdkórosként a feledés felé tart” – írta, hozzátéve, hogy az Egyesült Királyság, amelyet egykor az egész világ csodált, amiért befogadó, nyitott toleráns és pragmatikus volt, manapság csúnya képet fest.
Gordon Brown bírálta a kormányzás jelenlegi stílusát is, amelynek szerinte része, hogy ellenséget keresnek maguknak és árulással vádolják meg ellenfelüket. Külön kitért Boris Johnson egyik legfőbb bizalmasára, Dominic Cummings tanácsadóra, aki szerinte ellenségként állítja be a brit törvényhozás alsóházát, ezáltal elhitetve, hogy a parlament kész elárulni a demokráciát és a hagyományokat.
Támadta saját pártja, a parlamenti ellenzék legfőbb erejét adó Munkáspárt árnyékkormányának pénzügyminiszter-jelöltjét is, aki a napokban azt mondta, kormányra kerülése esetén a párt nem akadályozná meg a skóciai függetlenségről szóló újabb népszavazást. John McDonnell szerinte szintén a „nacionalizmus csapdájába” esett.
Gordon Brown szerint Nagy-Britanniának újra fel kell fedeznie olyan erényeket, mint az empátia és az együttműködés, és meg kell akadályozni a „diszfunkcionális nacionalizmus” felemelkedését. Ennek első lépéseként meg kell akadályozni a megállapodás nélküli Brexitet – tette hozzá.
Október 31-én léphetnek ki a britek, most már tényleg
A brit európai uniós tagság a tervek szerint október 31-én szűnik meg, a jelenlegi brit kormány határozott álláspontja szerint akkor is, ha addig nem születik új megállapodás az Európai Unióval. Boris Johnson nem hajlandó elfogadni az elődje, Theresa May által az EU-val elért megállapodást, legfőképp az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését célzó tartalékmegoldással kapcsolatos fenntartásai miatt.
Hivatalba lépése után Johnson ellátogatott Skóciába, Walesbe és Észak-Írországba, és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság megóvására törekszik. Irányításával a kormány azonban fokozta az előkészületeket a megállapodás nélküli Brexitre. Ennek részeként a pénzügyminisztérium különleges 50 pennys Brexit-érmék kibocsátását tervezi, ezzel is mutatva a kabinet eltökéltségét az EU-ból való kilépésre október 31-én.
(MTI)