Keletnémet alternatíva: jön az AfD áttörése?

Forró lehet az idei ősz Németországban, hiszen három egykori keletnémet tartományban, Brandenburgban, Szászországban és Türingiában is tartományi választásokat rendeznek. Habár minden választás fontos és sorsdöntő, erre a háromra különösen érdemes odafigyelni. Most van az AfD nagy pillanata: az ebben a három tartományban különösen erős radikális jobboldali ellenzéki párt idén ősszel háromszoros győzelmet is arathat keleten, miközben a szociáldemokraták biztosan menetelnek a süllyesztő felé.

Közismert, hogy az AfD támogatottsága látványosan nőtt az elmúlt években. Az idei EP-választásokat tekintve Németország negyedik, a 2017-es Bundestag-választásokat tekintve pedig Németország harmadik legerősebb pártjáról beszélünk, és egyelőre nem tűnik úgy, hogy az uniós pártoknak (vagy a mostanában az országos második helyre mért Zöldeknek) sikerülne visszaszorítaniuk a rendszer- és EU-kritikus politikai erőt.

Rainald Grebe: Brandenburg

A néppártok végjátéka

Rainald Grebe nyugatnémet komédiás jó másfél évtizede írta meg a Brandenburg című fanyar, gúnyos kabarédalát, amely az egykori keletnémet tartomány kihaltságán és érdektelenségén élcelődött:

Idén szeptember elsején viszont minden szem Brandenburgra (is) szegeződik majd, ahol a felmérések szerint most épp az AfD a legnépszerűbb párt, a képzeletbeli dobogó második helyéért pedig felsorakozott a CDU, az SPD, a Zöldek és a Linke is. Ahogy a Zeit tudósítója megjegyzi: Brandenburgban már régen megkezdődött a néppártok végjátéka.

Úgy tűnik, Brandenburgért mindenre hajlandók a pártok. A CDU listavezetője, Ingo Senftleben korábban még a Linkével való együttműködést sem zárta ki. Azzal a Die Linkével, amiben még mindig találni olyan politikusokat, akik annak idején a keletnémet állampártban, az SED-ben kezdték a pályafutásukat. Az AfD eközben a szociáldemokraták szeme fényével, Willy Brandt egykori kancellárral kampányol: „Merjetek több demokráciát akarni!” – áll Brandt híres idézete a párt kampányplakátján. A kampánystáb bizonyára azt gondolhatta, hogy ez az üzenet jól rezonál majd a brandenburgi választókkal, akik az elmúlt hét választáson rendre hatalomba segítették a szociáldemokratákat. A felmérések szerint mindössze 17%-on álló SPD a #wirsindwilly (#mivagyunkwilly) hashtaggel vág vissza, a plakátjukon az áll: „Szabadságot akartunk. Megküzdöttünk érte. Tegyetek róla, hogy megmaradjon!”

Brandenburg: a német puszta

A helyzet viszont az, hogy a brandenburgiakat a szabadság kérdésénél hétköznapibb problémák érdeklik. Brandenburg az ingázók tartománya, a vonatok ritkán járnak és tömöttek, az autós közlekedést pedig el lehet felejteni a dugók miatt. A Berlin-környéki alvóvárosokban aránylag kényelmes az élet,

a kilátásokon pedig az sem segít, hogy a következő húsz évben teljesen felszámolnák a barnaszénbányászatot a tartományban – nyolcezer munkahely szűnik meg. Az AfD válasza minderre a totális tagadás: Andreas Kalbitz listavezető a párt választási programjának nyitóoldalán a múlt megőrzése mellett tesz hitet, legyen szó a születésszámok növeléséről vagy éppen a határellenőrzésről.

Kutyaszorító

Szászországban, ahol a legutóbbi Bundestag-választáson minden negyedik szavazatot az AfD-re adtak le, szoros verseny zajlik az első helyért a CDU és az AfD között. A legutóbbi felmérések szerint a kereszténydemokraták kicsivel több szavazatra számíthatnak, mint a kékek, ami a Bild által megszólaltatott politológus szerint annak köszönhető, hogy Ursula von der Leyent választották meg az Európai Bizottság élére. Uwe Jun trieri professzor szerint országszerte hasonló trendeket lehet megfigyelni, de még így is lehetséges, hogy a kereszténydemokraták még a szavazatok 30%-ánál is kevesebbet gyűjtenek majd be szeptember elsején, azaz körülbelül 10%-kal kevesebbet, mint négy évvel ezelőtt.

Drezda: az újjászületett város

Azon túl, hogy ez siralmas bizonyítvány a CDU számára, gyakorlati problémákhoz is vezethet. Szászországot jelenleg nagykoalícióban kormányozzák a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták, de ez az idei választásokat követően már nem lesz lehetséges: az INSA augusztus 6-i felmérése szerint az SPD támogatottsága 10% alá csökkent, így a CDU velük és a Zöldekkel együtt is csak kisebbségben kormányozhatna, ha koalícióra lépnének. A jelenleg regnáló miniszterelnök, Michael Kretschmer kategorikusan kizárta az együttműködést az AfD-vel: mint mondta,

A szászországi választás egyébként nem kezdődött zökkenőmentesen a kékek számára. A párt választási listáját két különböző pártrendezvényen, két különböző szavazási rendszer szerint véglegesítették, amelyre válaszul a szász választási bizottság megállapította, hogy a két külön szavazást nem lehet egy folyamatnak tekinteni, így az AfD eredetileg 61 főt számláló listájáról a bizottság csak az első rendezvényen véglegesített tizennyolc főt fogadta el. Ez katasztrofális következményekkel járt volna a párt számára. Jogászaik ezért egészen Karlsruhéig vitték az ügyet, később a lipcsei alkotmánybíróság mondta ki: egy bővített, harmincfős listával mégis elindulhat az AfD a választáson.

Björn Höcke a lakossággal elegyedik

Höcke úr keresi a botrányt

A türingiai választások időpontját október végére tűzték ki, így a pártoknak, ha nem is bőven, de lesz idejük levonni a brandenburgi és a szászországi választások tanulságait. Az MDR július végi felmérése alapján Türingiában sem lesz könnyű a kormányalakítás: a legnépszerűbb párt jelenleg a Linke, minden negyedik türingiai választó rájuk adná le a voksát. Az AfD mindössze egy százalékkal lemaradva követi őket, a CDU pedig a szavazatok 21%-ára számíthat. A tartományt jelenleg egy összbalos Linke–SPD–Zöldek koalíció kormányozza, utóbbiakat leszámítva mindenki veszített 3-4 százalékot a 2014-es választásokhoz képest (a CDU tizenkettőt), miközben az Alternatívok megkétszerezték támogatottságukat.

Eközben a német lapok újabb AfD-botrányról cikkeznek. A főszereplő Björn Höcke, a párt türingiai frakció- és listavezetője, aki az AfD informális széljobbos szárnyához, a Flügelhez tartozik. A Flügel minden évben gyűlést tart, csakhogy az egyik korábbi találkozó finanszírozása most a hivatalos szervek látókörébe került, mert

annak a türingiai AfD-szervezetnek a számlájára, amelynek elnöke éppen Björn Höcke. Bizonyos összeghatár felett Németországban a hasonló befizetéseket már pártadományként kellene feltüntetni. Höcke szerint a párt nem keresett pénzt a rendezvénnyel. Az AfD az ilyen pártfinanszírozás miatt már többször is bajba került az elmúlt években: a Bundestagsverwaltung eddig több mint négyszázezer euróra büntette őket emiatt. Mindeközben Höcke a tartományi bűnügyi hivatal embereit használja testőrként, ha nyilvános helyen lép fel, amit a türingiai belügyminiszter csak úgy kommentált: „Höcke úr keresi a botrányt”.

Az eddigiek alapján tehát úgy tűnik, a Kelet tényleg felkel – nem csak az AfD kampányszövege szerint. Ha az AfD győztes lesz és esetleg még hatalomhoz is jut, az alapjaiban rendezi majd át a jelenlegi német pártstruktúrát, még bizonytalanabbá téve az eddigi rendszerpártok sorsát.