Az orosz elnök képviselője kötelezettséget vállalt arra, hogy „ráhat” a luhanszki szakadárokra.
A Luhanszk megyei szakadárok nem engedik, hogy az ukrán katasztrófavédelem munkatársai elvégezzék az aknamentesítést a Sztanicja Luhanszka településen lévő hídnak abban a körzetében is, amely az általuk ellenőrzött területre esik – közölte csütörtökön a helyi járási állami adminisztráció.
A járási vezetés a youtube videomegosztó portálon közzétette azt a felvételt, amelyen egy EBESZ-megfigyelő átadja a szakadárok üzenetét a Donyec-medencei tűzszünetet felügyelő közös ukrán-orosz koordinációs központ(SZCKK) ukrán képviselőjének a felújításra szoruló hídon arról, hogy a túloldalra „a másik fél” nem engedi átmenni az aknamentesítőket.
A járási vezetés közleményében – amelyet a Novosztyi Donbassza ukrán hírportál idézett – hangsúlyozta, hogy márpedig az aknamentesítést a híd minkét oldalán az ukrán félnek kell elvégeznie. „Még ha a szakadárok el is végeznék az aknamentesítést a maguk részén, ki viseli majd a felelősséget azért, ha valami történik?” – tette fel a kérdést a helyi ukrán adminisztráció.
Az aknamentesítést egyébként csütörtökön kezdték el, miután erről szerdán megállapodás született a háromoldalú, Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló minszki összekötő csoportban. A terület aknamentesítése az első lépés a sérült híd felújításának megkezdéséhez. A híd az egyetlen átkelési lehetőség a lakosság számára a térségben a szakadárok és a Kijev által ellenőrzött területek között.
Sztanicja Luhanszka településen június 26-án kezdődött és június 30-án fejeződött be a csapatszétválasztás, ami azt jelenti, hogy az ukrán hadsereg és az ukrán megfogalmazás szerint „szakadár-megszálló erők” egy-egy kilométerrel távolabb költöztették egymástól állásaikat. Ez azután valósulhatott meg, hogy a térségben több napon át valóban betartották a tűzszünetet.
A csapatszétválasztást követően indultak meg a tárgyalások Minszkben a híd felújításának menetéről, beleértve a környék aknamentesítését, és a két fél által a hídnál emelt betonerődítmények elbontását. Utóbbiakkal kapcsolatosan Volodimir Zeleneszkij – utalva arra, mennyire fontos a szakadár területeken élők számára a híd, amin keresztül átjárhatnak az ukrán ellenőrzésű oldalra – július 8-án kijelentette, hogy az ukrán fél egyoldalúan hozzálát a híd felújítási munkálataihoz akkor is, ha a szakadárok nem fognak hozzá betonerődítményeik elbontásához.
Vadim Prisztajko, az elnöki hivatal helyettes vezetője július 16-án közölte: a normandiai négyek, azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország vezetőinek tanácsadói szintű találkozóján Vlagyiszlav Szurkov, az orosz elnök képviselője kötelezettséget vállalt arra, hogy „ráhat” a luhanszki szakadárokra a Sztanicja Luhanszka-i hídnál lévő betonerődítmények elbontását illetően.
(MTI)
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A harmadik világháború lenne a következménye.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
Csúnyán berágtak az elfogatóparancs miatt.
Évente több pénzt kellene a fejletlenebb országoknak adni klímavédelmi célokra, mint amennyi Magyarország egész éves GDP-je.
