A keleti tartományokban az országos átlag alatti a szankciók politikájának támogatottsága.
Németországban a lakosság alig negyede támogatja az Oroszország ellen az ukrajnai válságban játszott szerepe miatt elrendelt európai uniós (EU-) szankciókat – mutatta ki egy kedden ismertetett felmérés.
A YouGov közvélemény-kutató társaság azzal kapcsolatban készített felmérést, hogy a következő hetekben helyi törvényhozási (Landtag-) választást tartanak három keleti, az egykori NDK területén fekvő tartományban, és az Oroszország elleni szankciók ügye a választási kampány egyik témája.
A YouGov kimutatta, hogy Németország egészét tekintve a lakosság csupán 23 százaléka támogatja az ukrajnai válság miatt hozott büntetőintézkedések változatlan fenntartását.
A többség változást sürget, 21 százalék szerint a szankciók azonnali visszavonása lenne a legjobb megoldás, további 32 százalék pedig a szankciók fokozatos visszavonását pártolja.
A keleti tartományokban az országos átlag alatti a szankciók politikájának támogatottsága. Brandenburgban és Szászországban – ahol szeptember 1-jén lesz Landtag-választás – mindössze 11, illetve 12 százalék támogatja a büntetőintézkedések fenntartását, Türingiában pedig – ahol október 27-én tartják a tartományi választást – 21 százalék.
Michael Kretschmer szászországi tartományi miniszterelnök nyíltan sürgeti is a szankciók visszavonását, szembeszegülve pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a szövetségi kormány álláspontjával, amely szerint a szankciók addig maradnak érvényben, ameddig elrendelésük okai meg nem szűnnek.
„Oroszország stratégiai szempontból fontos partner, és a jobb kapcsolatokhoz szükségünk van a szankciók beszüntetésére” – húzta alá a politikus, miután júniusban Szentpéterváron megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Az EU 2014 júliusában döntött arról, hogy Ukrajna destabilizálása miatt szankciókat vezet be Oroszország ellen. Az indoklás szerint Moszkva a nemzetközi jogot megsértve csatolta el a Krím félszigetet Ukrajnától, és szakadár erőket támogat Ukrajna keleti részén. A büntetőintézkedések értelmében korlátozzák egyes orosz bankok és vállalatok hozzáférését az európai tőkepiachoz, valamint tiltják a fegyverek és a katonai jellegű végfelhasználásra szánt kettős rendeltetésű termékek, továbbá bizonyos energetikai technológia exportját Oroszországba.
A szankciók hatályát legutóbb júniusban hosszabbították meg, újabb hat hónappal, 2020. január 31-éig.
(MTI)
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Természetesen megint őket kiáltották ki félelemkeltőknek és szélsőségesnek, nem a bűnözőket.
Berlin új döntése komoly kérdéseket vet fel a személyes szabadságjogok és a német vezetés terveit illetően.
A német külügyminiszter elárulta, a „többi tagállam nem fogja tétlenül nézni Magyarország magatartását”.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy „ez egy nagyon durva támadás Magyarország szuverenitásával szemben”.
Csúnyán megemelkedett az üzemanyag ára.
Mindössze néhány órát kapott az ukrán elnök.
A hatósági tiltás sérti a gyülekezési jogot.
A zöld-fehérek ellen szakadt meg a bennmaradásért küzdő Farkasok nyeretlenségi sorozata.
