Megszólalt Zelenszkij jobbkeze: Ukrajna hallani sem akar a békéről, meg amúgy se elég erősek épp
Kijev szerint hiányzik az erő, és a nyugati támogatás a béketárgyalásokhoz.
A keleti tartományokban az országos átlag alatti a szankciók politikájának támogatottsága.
Németországban a lakosság alig negyede támogatja az Oroszország ellen az ukrajnai válságban játszott szerepe miatt elrendelt európai uniós (EU-) szankciókat – mutatta ki egy kedden ismertetett felmérés.
A YouGov közvélemény-kutató társaság azzal kapcsolatban készített felmérést, hogy a következő hetekben helyi törvényhozási (Landtag-) választást tartanak három keleti, az egykori NDK területén fekvő tartományban, és az Oroszország elleni szankciók ügye a választási kampány egyik témája.
A YouGov kimutatta, hogy Németország egészét tekintve a lakosság csupán 23 százaléka támogatja az ukrajnai válság miatt hozott büntetőintézkedések változatlan fenntartását.
A többség változást sürget, 21 százalék szerint a szankciók azonnali visszavonása lenne a legjobb megoldás, további 32 százalék pedig a szankciók fokozatos visszavonását pártolja.
A keleti tartományokban az országos átlag alatti a szankciók politikájának támogatottsága. Brandenburgban és Szászországban – ahol szeptember 1-jén lesz Landtag-választás – mindössze 11, illetve 12 százalék támogatja a büntetőintézkedések fenntartását, Türingiában pedig – ahol október 27-én tartják a tartományi választást – 21 százalék.
Michael Kretschmer szászországi tartományi miniszterelnök nyíltan sürgeti is a szankciók visszavonását, szembeszegülve pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a szövetségi kormány álláspontjával, amely szerint a szankciók addig maradnak érvényben, ameddig elrendelésük okai meg nem szűnnek.
„Oroszország stratégiai szempontból fontos partner, és a jobb kapcsolatokhoz szükségünk van a szankciók beszüntetésére” – húzta alá a politikus, miután júniusban Szentpéterváron megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Az EU 2014 júliusában döntött arról, hogy Ukrajna destabilizálása miatt szankciókat vezet be Oroszország ellen. Az indoklás szerint Moszkva a nemzetközi jogot megsértve csatolta el a Krím félszigetet Ukrajnától, és szakadár erőket támogat Ukrajna keleti részén. A büntetőintézkedések értelmében korlátozzák egyes orosz bankok és vállalatok hozzáférését az európai tőkepiachoz, valamint tiltják a fegyverek és a katonai jellegű végfelhasználásra szánt kettős rendeltetésű termékek, továbbá bizonyos energetikai technológia exportját Oroszországba.
A szankciók hatályát legutóbb júniusban hosszabbították meg, újabb hat hónappal, 2020. január 31-éig.
(MTI)