Jeremy Huntot győzte le.
A várakozásoknak megfelelően Boris Johnson volt brit külügyminisztert, London egykori polgármesterét választották a kormányzó brit Konzervatív Párt új vezetőjévé a távozó Theresa May miniszterelnök utódjaként. Johnson szerdán átveszi Maytől a kormányfői tisztséget is.
Johnson hivatali utódjával, Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszterrel versengett a pártvezetői posztért. Kedden bejelentett győzelme – tekintettel arra, hogy a Konzervatív Párt kormányon van – a brit parlamentarizmus konvenciói alapján a miniszterelnöki tisztség elnyerését is jelenti.
A két jelölt közül a Konzervatív Párt csaknem 160 ezer tagja választotta meg az új vezetőt postai szavazással. A szavazási folyamat hétfő este zárult le, az eredményt kedden, közép-európai idő szerint kora délután jelentette be a londoni Queen Elizabeth II konferenciaközpontban a vezetőválasztás szervezéséért felelős tory frakciótestület, az 1922 Bizottság.
A részvételi arány a szavazáson 87,4 százalékos volt. Theresa May már gratulált utódjának a BBC szerint. A bejelentés után Johnson beszédet tartott, amelyben kitűzte főbb céljait: ezek között Corbyn legyőzése ugyanúgy ott van, mint a Brexit végrehajtása. Bővebben itt írtunk a beszédéről.
Lemondási hullám indult meg
Több brit kormánytag már az eredmény napvilágra kerülése után bejelentette: lemond miniszteri tisztségéről.
még mielőtt May hivatalosan bejelentené saját lemondását II. Erzsébet királynőnek.
Hammond, aki a Konzervatív Párton belül a megállapodás nélküli Brexitet határozottan ellenző frakciócsoport rendkívül befolyásos és tekintélyes frontembere, a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában jelentette be ezt a szándékát. Döntését azzal indokolta, hogy tudomása szerint Johnson elvárja majdani kormányának tagjaitól a megállapodás nélküli, rendezetlen Brexit lehetőségének elfogadását, márpedig ő ehhez soha nem adná a nevét.
Hammond a minap egy alsóházi vitában kijelentette, hogy a pénzügyminisztérium számításai szerint a brit EU-tagság rendezetlen megszűnése 90 milliárd fonttal (33 ezer milliárd forint) növelné a brit államháztartás tőkepiaci finanszírozási igényét, vagyis a kormánynak ennyi hitelt kellene felvennie a piacról a megállapodás nélküli Brexit gazdasági következményeinek elhárítására.
Egy megállapodás emelte trónra BoJót
Theresa May kormánya tavaly novemberben megállapodást kötött az unióban maradó huszonhét tagállam vezetőivel a Brexit feltételrendszeréről, ám a brit parlament ezt azóta háromszor is elutasította.
Theresa May szerdán még részt vesz miniszterelnöki pályafutásának utolsó parlamenti vitanapján, a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok hetente esedékes alsóházi félóráján, utána felkeresi a londoni Buckingham-palotában II. Erzsébet királynőt, és hivatalosan bejelenti az uralkodónak lemondását.
Közvetlenül ezután Boris Johnson járul az uralkodó elé, és bejelenti kormányalakítási szándékát, amellyel a királynő formálisan meg is bízza. Johnson a 93 esztendős, 67 éve uralkodó II. Erzsébet királynő tizennegyedik miniszterelnöke lesz; az első Sir Winston Churchill volt.
(MTI)
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
A jogilag kötelező érvényű biztonsági garanciákkal megtámogatott tervet az Egyesült Államok is támogatja.
Egy új törvényjavaslattal újra összehangolnák a brit és az uniós jogot.
Yvette Cooper brit külügyminiszter elmondta a nagy semmit, csatlakozva az uniós nyilatkozatokhoz.
A brit bíró szerint „jelentős mértékű beavatkozás történt a felperes magánéletébe”.
Nem először szabotálná el a békefolyamatot Nagy-Britannia.
Brüsszel szócsöve azonban egészen sajátosan értelmezi Európa fogalmát.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
