Az EBESZ szerint is sérti az ukrán nyelvtörvény a kisebbségi jogokat

2019. július 29. 06:58

A szervezet kisebbségügyi főbiztosa hamarosan Ukrajnába látogat.

2019. július 29. 06:58

Az ukrán nyelvpolitika sérti a kisebbségi jogokat, és beemeli diszkrimináció elemeit – jelentette ki Lamberto Zannier, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa az Izvesztyija című orosz napilapnak adott interjúban.  Az újság internetes felületén hétfőre virradóra megjelent interjúban Zannier felhívja a figyelmet arra, hogy az általa vezetett főbiztosság foglalkozik kisebbségi oktatási és a nyelvhasználati kérdésekkel egyaránt.

EU-s nyelvek külön

Ma a problémák egyikét jelenti az Európa Tanács ajánlásainak elfogadása, példaként hozta fel azt, hogy az ukrán nyelvtörvény különválasztja az Európai Unió nyelveit a többi nyelvtől, ami arról árulkodik, hogy Kijev nem egyforma politikát folytat különféle kisebbségek irányában, beemelve ezzel a diszkrimináció elemeit.

Zannier azt mondja, hogy a főbiztosság az ukrán nyelvtörvény elfogadása előtt konzultációkat folytatott az ukrán parlamenti bizottságokkal, és most is foglalkozik egyes „torzítások” kijavításával az elfogadott törvényben. A főbiztos hangsúlyozza, hogy Kijevnek jogában áll államnyelvként beszélnie az ukrán nyelvről, de három dolog is aggodalomra ad okot az új nyelvtörvényben. Egyrészt egy szóval sem tér ki a kisebbségi nyelvek védelmére.

Másrészt az államnyelv használatával kapcsolatos minden kérdést meglehetősen keményen, büntetéssel oldana meg, és nem ösztönzőleg, bátorítással, ahogyan azt az EBESZ szeretné. Emellett a törvény úgy lett elfogadva, hogy egyáltalán nem konzultáltak róla a kisebbségek képviselőivel. A főbiztos célszerűnek tart egy rendszeres együttműködési mechanizmus kialakítását, amely révén lehetővé válna a kisebbségek aggodalmainak figyelembe vétele.

Kevésbé bonyolult munkára számít Zannier

Az orosz lap elsősorban az orosz nyelv helyzetével kapcsolatosa problémákról kérdezte Zanniert, megjegyezve, hogy ez az egyik alapvető nézetkülönbség Moszkva és Kijev között. A főbiztos közli, hogy hamarosan Ukrajnába látogat, ahol – mint mondja – minden megváltozott, más a politikai légkör, a kormány és az elnök is. Megjegyzi, hogy a korábbi kijevi vezetéssel meglehetősen „nyílt munka folyt”, de „nem volt egyszerű”. Reményét fejezi ki, hogy az új vezetéssel kevésébe lesz bonyolult az együttműködés.

A lap azt firtatja Zanniertől, hogyan lehet elkerülni a kisebbségi kérdés átpolitizálását. „Ha ma rápillantanak Európa politikai térképére, akkor azt látják, hogy egyes országok hangsúlyt fektetnek a nacionalista és populista megközelítésre és a nemzeti identitás megerősítésére a kisebbségek kárára. Érdemes hozzátenni ehhez a geopolitikai aspektust és a konfrontáció növekvő hőfokát is. E két tényező esetén a kisebbségek oltalmazóként kezdenek tekinteni más államokra, ahol az etnikumuk többségben van. Ez bonyolítja integrációjukat abban az országban, ahol élnek, és önelszigeteltségükhöz vezet” – mondta az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa.

Minden hivatalos fórumon kötelező lesz az ukrán

A kisebbségek által sokat bírált ukrán nyelvtörvény július közepén lépett hatályba. A parlament sietve, még az új államfő, Volodimir Zelenszkij hivatalba lépése előtt, április 25-én fogadta el, Petro Porosenko volt államfő államfő pedig május 15-én alá is írta a jogszabályt (Zelenszkij öt napra rá tette le a hivatali esküt).

A jogszabály ellen hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát. Ezen felül az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért még jogi felelősségre vonást is kilátásba helyez.

Zelenszkij még áprilisban, a törvény parlament általi megszavazásakor ígéretet tett arra, hogy hivatalba lépése után megvizsgálja a nyelvtörvényt abból a szempontból, hogy tiszteletben tartja-e a jogszabály minden állampolgár jogait.

(MTI)

Összesen 53 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
OberEnnsinnen
2019. július 29. 14:52
Az EBESZ az egyik legkorrektebb szervezet, sajnos, nincs nagy konkurrenciája. A jelek szerint G. Soros ide még nem tudott beszivárogni. Elsőre ENSZ-t olvastam, és nem akartam hinni a szememnek...
Secnir
2019. július 29. 10:33
"Minden hivatalos fórumon kötelező lesz az ukrán [...] A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát. " aki itt fentebb azért pampog, hogy miért nem lehet magyarul meg oroszul (az oroszért különösen bánatosak az ide kommentelők), azoknak felhívom a figyelmét, hogy magyarországon is CSAK magyarul lehet hivatalos ügyeket intézni. aki tud másról, az mutassa meg teszemazt az ügyfélkapun, hogy hol lehet nyelvet változtatni, vagy próbáljon más nyelven ügyet intézni egy kormányablakban, és számoljon be a tapasztalatairól, köszönöm.
Agnieszka
2019. július 29. 09:27
Az EBESZ lényeges dolgokat nem említ. Ahol a kisebbségek arányna elér egy bizonyos százalékot ,ott az államnyelv mellett a kisebbségi nyelv használtát is törvényesnek kell tekinteni. Ez még Romániában is megvan, legalább papíron. És nem beszél az oktatásról sem az EBESZ. A nyelv védelme, a konultáció csak általános szöveg. A bünetetés az egyetlen konkrétum, ami ebben az EBESZ szövegben van.
emhem
2019. július 29. 08:27
a kisebbségi jogok is egy olyan téma, ami a magyar kormánynak csak a határokon túl fontos. ahol ő a főnök (magyarországon), ott a mi kormányunk is ott tesz keresztbe a kisebbségeknek, ahol nem szégyelli.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!