Aggasztóan sok időt töltenek digitális készülékek kijelzők előtt a kisgyerekek

2019. július 24. 21:18

A gyerekek egy teljes órát töltenek naponta a kijelzők előtt, mielőtt elérik az egyéves kort,a hároméves kor körüli gyerekek pedig átlagosan 94 percet töltenek a digitális készülékek előtt egy új tanulmány szerint.

2019. július 24. 21:18

Aggasztóan sok időt töltenek naponta a kétévesnél fiatalabb gyerekek a különböző digitális eszközök, úgy mint mobiltelefonok és táblagépek képernyői előtt Ausztráliában – figyelmeztetnek a Queenslandi Egyetem kutatói, hangsúlyozva, hogy ebben az életkorban a „zéró képernyőidő” ajánlott a gyerekeknek.

A Medical Journal of Australia című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kisgyerekek egy része naponta nagyjából 50 percet tölt a különböző készülékek képernyői előtt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az ausztrál kormány és számos nemzetközi szervezet által megfogalmazott irányelvek szerint azonban a két éven aluli gyerekeknek, akiknek az agya fontos fejlődési szakaszban van, egyáltalán nem szabadna ilyen készülékeket használniuk.

„Megdöbbentett bennünket, hogy a képernyő előtt töltött idő mennyisége milyen gyorsan növekszik gyakorlatilag a csecsemőkor első hónapjától kezdődően” – mondta Leigh Tooth, az egyetem közegészségügyi karának munkatársa. „A gyerekek csaknem egy teljes órát töltenek naponta a kijelzők előtt, mielőtt elérik az egyéves kort” – tette hozzá a szakember. A tanulmány szerint a hároméves kor körüli gyerekek hétköznap átlagosan 94 percet töltenek a digitális készülékek előtt. „Muszáj megértetnünk az emberekkel, hogy a kisgyerekeknek nem szabadna hosszú időt tölteniük a képernyő előtt, mivel egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy az negatív hatással lehet a fejlődésükre” – húzta alá Tooth.

A szakember szerint a képernyő előtt töltött idő miatt a gyerekek életéből kimarad az olyan dolgok gyakorlása, tökéletesítése, mint az ugrálás, a szökdécselés, és ehelyett az ülés, a képernyőre tapadás kerül előtérbe.

(MTI)

Összesen 20 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
gallfec
2019. július 25. 10:34
Félreértettél , eszemben se volt megsértődni. Rád biztos nem. Én még csak leszek nagyapa, hálistennek már útban van a pici, mennyit vártunk rá :) Ha valami élet észleltél a szövegemben az a cikknek - írónak szólt. Útálom az aggódást. Ha valami kikerülhetetlen, akkor ne aggódjunk, hanem ugorjunk nevetve - ezt vallom. Nem szeretem a predesztinációt. továbbá nem tudom elfogadni, hogy ha valami rosszfelé megy velünk, akkor nem tehetünk semmit. Négy felnőtt gyerekem van. Nem emlékszem, hogy ha valamin aggódtunk, akkor ne segítettünk volna rajta, amíg felnőttek. Beleértve a digitális technikát. A Vekerdyt meg kifejezetten kártékonynak tartom. Gratulálok az unoká(k)hoz !
Mia szösz
2019. július 25. 09:11
Aggasztóan sok időt? Nemcsak Ausztráliában. Magyarországon is családok százaiban(?) rakják oda az alig ülni tudó gyereket a tévé elé, hogy maradjon nyugton, amíg a nagyobbakat pl. fürösztik. Az óvodásokról és a nagyobbakról már nem is szólva. A következményeket elmondják az ortopéd orvosok és a szemorvosok, teljesen hiába. Remény: egy újabb járvány a képernyő fetist a helyére teszi.
Jason Bourne
2019. július 25. 07:13
Nekem a kisebbik másfél éves kölkem csak úgy hajlandó enni, ha közben megy a "gyerekdalok" c. válogatás. Nekem már a fejem megy szét tőle, ha bekapcsolja a nejem. A nagy is így kezdte, de mára már nem érdekli egyáltalán a kütyü, inkább kertészkedik vagy játszótér, bringázás, négy éves. Szóval, akinek szintén függő a gyereke, van remény! :-)
Mr.Falafel
2019. július 25. 07:09
Lássuk csak! Én még úgy tanultam, hogy ingergazdag környezetre van szüksége a gyereknek. Színek, formák, mozgások, "beszélések" sokszínűségére. A HD és UHD tévék már nem rontják a szemet. Az emberi társadalom egyre differenciáltabb, tehát a gyermeknek egyre több információt kell tudnia befogadni, ha majd érvényesülni akar felnőttként. A mi gyermekkorunk, akármennyit fociztunk is a réten, vagy szánkóztunk télen, sokkal ingerszegényebb volt. Szép volt, jó visszaemlékezni rá, de ilyen már nincs és a gyermekünknek ez csupán egy pici részét teheti ki a tevékenységének. A fejlődés szerencsére nem állt meg. Hogyan árt a 2,5 éves kisfiamnak, amikor az Alma együttes vagy Molnár Orsi dalainak videóját nézi? Hogyan árt neki, amikor a róla készült videofelvételeket nézi vissza? Emellett azért pancsizunk a medencében, gurítjuk a labdát, vagy őt a teherautója platóján ülve, hintázunk a kertben, télen szánkóztunk, és kutyáink is vannak. Miért lenne elég neki pusztán annyi, ami nekem lehetőségem volt a 70-es évek elején?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!