Az amerikai Legfelső Bíróság elé került Indiana állam azon szabályozása, amely a magzat betegségein, nemén vagy faji hovatartozásán alapuló abortusz tilalmát írja elő. A szabályozást az alsóbb fokú bíróságok alkotmányellenesnek mondták ki, a Legfelső Bíróság pedig egyelőre visszautasította a kérdés érdemi vizsgálatát. A döntéshez Clarence Thomas fűzött éles hangvételű párhuzamos indokolást, amelyben a 20. századi fajnemesítésre használt abortusz történetét felidézve figyelmeztet arra, hogy az ilyen abortusz lehetőségének jogként való elismerése a fajnemesítési mozgalmak elképzeléseit is alkotmányos védelemben részesítené.
Indiana állam még tavaly októberben azért fordult az amerikai Legfelső Bírósághoz, hogy változtassa meg azokat az alsóbb fokú bírósági döntéseket, amelyek a magzati élettel és az abortusszal kapcsolatos szabályozást alkotmánysértőnek mondták ki. A szóban forgó szabályok közül az egyik az elvetetett magzat maradványainak kezelése terén a magzat emberi méltóságának védelmét, míg a másik a magzat betegségein, nemén vagy faji hovatartozásán alapuló abortusz tilalmát írta elő.
A törvényi szabályokat az Indiana államban működő Családtervezési Társaság támadta meg a bíróságok előtt arra hivatkozva, hogy azok a jelenlegi precedensdöntések alapján sértik a nők azon jogát, hogy az abortuszt választhassák. Indiana állam fellebbezett a döntéssel szemben azt remélve, hogy a konzervatív többségű Legfelső Bíróság elsőként ebben az ügyben fog az abortusz alkotmányjogi megítélését illetően dönteni. Ez a remény azonban szertefoszlott, amikor a Legfelső Bíróság egyhangú döntésében röviden megváltoztatta az alsóbb fokú bíróság döntését a magzat emberi méltóságának kérdését illetően, míg az abortusz tilalmának kérdését illetően nem vizsgálta meg az ügyet érdemben, vagyis az alkotmányellenességet megállapító alsóbb fokú döntések hatályban maradtak. A döntés indokai szerint a kérdésben a Legfelső Bíróság addig nem foglal állást, míg ellentétes irányú fellebbviteli döntés nem születik, vagyis amíg ez a jogegység megőrzése érdekébe nem válik szükségessé.
Clarence Thomas ugyanakkor egy húszoldalas párhuzamos véleményt csatolt a Legfelső Bíróság döntéséhez, amelyben a fajnemesítésre használt abortusz történetét és tanulságait vette szemügyre. Ebben úgy foglal állást, hogy „az államnak különösen súlyos érdeke fűződik ahhoz, hogy megakadályozza, hogy az abortusz jelenkori fajnemesítés eszközévé váljon”. A párhuzamos vélemény felidézi a fajnemesítés szomorú történetét, valamint az abortusz ahhoz kapcsolódó legalizálását Amerikában. A 20. század elejétől a második világháborúig tartó időszakban a progresszív korszak meghatározó gondolatának számított a „nemkívánatos génektől” való megszabadulás. Maga a Legfelső Bíróság pedig az 1927-es Buck kontra Bell döntésében lényegében alkotmányosnak ismerte el ezt az elvet, amikor kimondta, hogy Carrie Buck állítólagos gyengeelméjűségével összefüggő kényszersterilizálása nem sértette alapvető jogait.
Thomas a véleményében párhuzamba állítja mindezt a Családtervezési Társaságot alapító Margaret Sanger gondolataival, akinek a születésszabályozásról hirdetett nézetei nyilvánvalóan vagy vállaltan magukon viselik a fajnemesítés jegyeit. Így például Sanger a különböző születésszabályozási eszközöket kifejezetten fajnemesítési célból népszerűsítette a fekete kisebbség körében. A Családtervezési Társaság későbbi elnöke, Alan Guttmacher pedig már az abortuszt is úgy támogatta, mint a fajnemesítési egyik olyan eszközét, amely kontrollálhatja és javíthatja a lakosság minőségét. Ezzel összefüggésben Thomas úgy fogalmaz a véleményében, hogy „az abortusz támogatói gyakran egészen őszintén kimondják az abortusz fajnemesítési lehetőségeit. Például Guttmacher 1959-ben nyíltan a hangoztatta az abortusz fajnemesítési megfontolásait”.
Thomas álláspontja szerint ez a gyakorlat jelenleg is tetten érhető az ügy alperesének tevékenységében. Sőt, a mai szűrővizsgálatoknak és más egyéb modern technológiáknak köszönhetően a nem kívánt jellemvonásokkal rendelkező gyermek elvetetése egyre könnyebbé válik. Thomas következtetése szerint a faji hovatartozáson, nemen vagy betegségeken és rendellenességeken alapuló abortusz alkotmányos jogként történő elismerése a 20. század fajnemesítési mozgalmainak elképzeléseit részesítené alkotmányos védelemben.
Az összefoglalót Sándor Lénárd készítette.
„Az Egyesült Államok magas rangú tisztviselői nem akarnak harmadik világháborút, de úgy gondolják, hogy az oroszok sosem fogják átlépni azt a bizonyos határt” – véli a volt orosz elnök.
Megrázó hírek láttak napvilágot az Egyesült Államokban.
A háború kezdete óta ez a 15. KFC-étterem, ami most megnyílt Ukrajnában.
Az Egyesült Államok több bombázót küld, miközben kivonja a térségből a repülőgép-hordozóját.
A voksolni szándékozók nagyjából fele már leadta a szavazatát Amerikában: a szavazás hagyományos napjára túl lesznek mindenen?
Mekkora a szavazók bizalma?
A felhasználók nem győznek köszönetet mondani a szervezőknek és a beszélgetésben résztvevőknek, hogy mertek vitázni Európa békéjéről.
