Agresszió vagy az önrendelkezési jog érvényesítése?
Rjabkov agresszivitással és rosszhiszeműséggel vádolta meg a NATO-t, és megismételte az orosz érvelést, amely szerint 2014-ben a Krím és Szevasztopol az Ukrajnától való elszakadással az önrendelkezési jogát érvényesítette, amit Moszkva a nemzetközi joggal összhangban támogatott. Emlékeztetett rá, hogy Oroszország több alkalommal is feszültségcsökkentő lépéseket kezdeményezett a NATO-nál, egyebek között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ). Elmondta, hogy Bécsben most kezdődik a tárgyalások újabb fordulója, de az orosz fél nem tapasztal komoly megegyezési készséget a szövetség részéről.
Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlament alsóháza külügyi bizottságának alelnöke arra figyelmeztetett, hogy Lengyelország megtorló csapás célpontjává válhat egy Oroszország elleni támadás esetén. Vlagyimir Samanov, a ház védelmi bizottságának elnöke aggályát fejezte ki amiatt, hogy az MQ-9-es amerikai drónokat nukleáris fegyverekkel lehet felszerelni, és arra figyelmeztetett, hogy Moszkva ellenlépésekre kényszerülhet.
„A világ fokozatosan egy olyan veszélyes pillanat felé sodródik, amely a karibi válsághoz fogható” – nyilatkozott a politikus az 1962-es, nukleáris háborúval fenyegető szovjet-amerikai rakétaválságra utalva.
Trump-Putyin találkozó jöhet