Gyurcsány Ferenc megfejtette, mit jelent baloldalinak lenni

A DK-elnöke közösségi oldalán szokásos reggeli elmélkedésében a formális jogegyenlőség témakörében mélyült el.

A spanyol Legfelsőbb Bíróság döntésének értelmében a száműzetésben lévő katalán politikusok is indulhatnak az EP-választáson.
2017-ben Carles Puigdemont és még két politikustársa önkéntes száműzetésbe vonultak a katalán függetlenség egyoldalú kikiáltása után, mivel a spanyol hatóságok bírósági úton akarták felelősségre vonni őket a jogtalan népszavazás megtartása miatt. A májusi EP-választásokhoz közeledve Puigdemont és volt kormányának két másik tagja is felkerült az Együtt Katalóniáért nevű, Katalónia függetlenségét támogató EP-listára, amelyről aztán a Központi Választási Bizottság törölte a nevüket azzal az indokkal, hogy nem tartózkodnak Spanyolország területén.
Az érintettek fellebbezést nyújtottak be a Választási Bizottság döntése ellen, s végül a spanyol Legfelsőbb Bíróság elé került az ügy. Az El País nevű újság tudósítása szerint a Legfelsőbb Bíróság vasárnapi ítéletében kimondta, hogy nem talált olyan indokot, ami miatt ki kellene zárni a katalán jelölteket az európai parlamenti választásokról. A Bíróság úgy látja, hogy ezzel elvennék a politikusok passzív választójogát, azaz a választhatóságukhoz való jogot. „A választásokban való részvétel mindenkinek az alapvető joga, s ezt az alkotmány minden állampolgár számára biztosítja” – fogalmazott ítéletében a Bíróság. Carles Puigdemont úgy nyilatkozott, hogy szívesen visszatérne Spanyolországba akkor, ha megválasztanák EP-képviselőnek.