Egyre szigorúbbak az internet ellenőrzésével.
A kínai cenzorok teljes körűen blokkolták a Wikipedia online enciklopédia oldalait az 1989-es Tienanmen téri események harmincadik évfordulójának közeledtével – közölték szerdán hírügynökségek. Az online enciklopédia honlapjai szerdán már egyetlen nyelven sem voltak elérhetőek. A Wikipedia a BBC brit közszolgálati média szerint megerősítette, hogy a kínai cenzúra néhány nyelv vonatkozásában még április végén életbe lépett, azt megelőzően pedig egyes kínai nyelvű oldalak már le voltak tiltva.
A pekingi vezetés egyre szigorúbban ellenőrzi az internetet. Az utóbbi években letiltották a többi között a Google keresőjét, de a Facebook, a Twitter, a WhatsApp üzenetküldő szolgáltatásokat és a YouTube videomegosztó oldalt is. A pekingi vezetés szempontjából kényes vagy Kínával szemben kritikus más hírportálokhoz hasonlóan a The New York Times és a Wall Street Journal című amerikai lapok honlapjai sem kerülték el a cenzúrát. A hatóságilag tiltott tartalmak elérésének egyetlen módja a cenzúra és a hatósági megfigyelés elkerülésére alkalmas virtuális magánhálózatok (VPN) használata maradt a tájékozódni kívánók számára. Ugyanakkor a kínai hatóságok a fontos politikai események és a kormány számára kényes emléknapok közeledtével igyekeznek masszívan zavarni ezeket a védett kapcsolatokat.
A pekingi keményvonalas kommunista vezetés utasítására a kínai hadsereg 1989. június 4-én nekilátott a Peking központjában található Tienanmen tér kiürítésének, miután a Tiltott Város bejáratánál fekvő monumentális teret április óta elfoglalták a demokratikus változásokat követelő tüntetők. Az erőszakos művelet halálos áldozatainak száma máig ismeretlen, mivel a történtek Kínában azóta is tabunak számítanak. A becslések néhány száz és háromezer közé teszik a meggyilkolt emberek számát, de az akkor Pekingben állomásozó brit nagykövet 2017-ben előkerült titkos távirata szerint tízezer halottja volt a vérengzésnek.
Idén május elején ünnepelték a centenáriumát a kommunista Kína előhírnökének tartott május 4-e mozgalomnak, amelyre hatalmának legitimációjaként tekint a Kínai Kommunista Párt. Az 1919-es esemény évfordulója miatt fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be Pekingben, tekintettel arra, hogy a május 4-e mozgalom az 1989-es demokráciapárti diáktüntetéseknek is mintául szolgált.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
A két ázsiai ország kapcsolata hetek alatt olyan mélypontra zuhant, amilyet évtizedek óta nem láttunk. Tokió katonai választ helyezett kilátásba, Peking erre visszahívta a nagykövetét.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
A Würzburgi Egyetem szerint csak egy túlbuzgó könyvtári munkatárs értette félre a szabályokat.
Miközben Brüsszelben alig 1,5 százalékos növekedésben reménykednek, Pekingben egészen más léptékben számolnak.
Őszintén akart beszélni az ukrán elnök.
Újabb felvétel került elő: Nagy Ervin generációk „kihalásáról” beszél a kormányváltás kapcsán — tovább nő a botrány a Tisza körül.
Kormánypárti médiumok háza táján visszatérő dilemma: helyes-e, ha gyakorló elmebetegek akcióiról tudósítunk.
