Helyretették Magyar Péter tévedéseit a gyermekvédelmi ellátás kapcsán – a számok nem hazudnak!
Fülöp Attila szerint nem a Tisza Párt elnökének a fellépése nyomán javulnak az ágazatban a körülmények, Magyar a konfliktust hozta ebbe a történetbe.
Az Európai Unió Bírósága szerint a német ügyészségek nem nyújtják a végrehajtó hatalomtól való függetlenség kellő garanciáját ahhoz, hogy európai elfogatóparancsot bocsáthassanak ki. Ezzel szemben Litvánia főügyésze a függetlenség ilyen garanciáját nyújtja – állapította meg a napokban az Európai Unió Bírósága (EUB).
A szóban forgó ügy apropóját az adta, hogy két litván és egy román állampolgár az ír bíróságok előtt vitatta a német ügyészségek és Litvánia főügyésze által büntetőeljárás lefolytatása céljából kibocsátott európai elfogatóparancsok végrehajtását. A vád az említett személyeket szándékos emberöléssel, súlyos testi sértéssel és fegyveres rablással gyanúsította. Az érintett három személy azzal érvelt, hogy a német ügyészségek és Litvánia főügyésze nem rendelkeznek hatáskörrel európai elfogatóparancs kibocsátására, mivel nem minősülnek az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat értelmében vett „igazságügyi hatóságnak”. A német ügyészségek kapcsán többek között arra hivatkoztak, hogy azok nem függetlenek a végrehajtó hatalomtól, mivel az igazságügyi miniszter által vezetett közigazgatási hierarchiába tartoznak, így fennáll a politikai befolyásolás kockázata.
Az ír Legfelsőbb Bíróság és a Felsőbíróság a fenti vitás esettel összefüggésben kérték az EUB-tól az érintett kerethatározat értelmezését. Mivel az egyik gyanúsítottat − a vele szemben kibocsátott európai elfogatóparancs alapján − fogva tartották Írországban, a Bíróság eleget tett a Legfelsőbb Bíróság azon kérelmének, hogy a vele kapcsolatos előzetes döntéshozatal iránti kérelmet sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárásban bírálja el.
Az Európai Unió Bírósága ítéletében kimondta, hogy a német ügyészségek nem nyújtják a végrehajtó hatalomtól való függetlenség kellő garanciáját ahhoz, hogy európai elfogatóparancsot bocsáthassanak ki, Litvánia főügyésze azonban teljesíti ezt a kritériumot. A döntés indokolásában továbbá az is szerepel, hogy a keretegyezmény szerint a „kibocsátó igazságügyi hatóság” nem állhat az adott ország igazságügyi minisztériumához hasonló végrehajtó hatalmi szerv befolyása alatt. A Bíróság ítélete szerint a német ügyészségek kapcsán fennáll az a veszély, hogy az állam végrehajtó hatalmi szervének utasítására járnak el az európai elfogatóparancsok kibocsátása során. Ezzel szemben a keretegyezményben szereplő „kibocsátó igazságügyi hatóság” fogalma kiterjed valamely tagállam főügyészére – amilyen például Litvánia főügyésze is –, aki miközben a bírói hatalomtól szervezetileg független, hatáskörrel rendelkezik vádemelésre. A litván főügyész továbbá független a végrehajtó hatalomtól is, és jogállása értelmében teljesíti az európai elfogatóparancs kibocsátásához szükséges függetlenségi garanciákat.