Jay Krehbiel, a West Virginia University kutatója legújabb cikkében azt mutatta be, hogy az alkotmánybíróságok hajlamosak a választási kampányok idejére időzíteni az egyes jogszabályok alkotmányosságáról hozott ítéleteik kihirdetését. A fokozott nyilvánosság ugyanis alkalmas lehet arra, hogy erősítse az ítéletek társadalmi legitimációját.
A bíróság a leggyengébb hatalmi ág
A szerző rámutat arra, hogy szemben a végrehajtó szervezeteket felügyelő kormányokkal, valamint a költségvetést megalkotó parlamentekkel, a bíróságok kezében nincs formális eszköz arra, hogy saját döntéseiknek a gyakorlatban is érvényt szerezzenek. Ítéleteik tényleges megvalósítása valójában attól függ, hogy a kormány hajlandó-e végrehajtani azokat. Különösen élesen jelentkezik ez a probléma az újonnan elfogadott törvények alkotmányossági vizsgálata során, hiszen ekkor egy alkotmányellenességet megállapító döntés éppen a demokratikus felhatalmazással bíró parlamenti többség akaratával mehet szembe. Ebben a helyzetben a bíróságok arra kényszerülnek, hogy különféle módszerekkel igyekezzenek rávenni a választott politikusokat ítéleteik elfogadására.
A nyilvánosság felhasználása kulcsfontosságú eszköz a bíróságok kezében a kormányzattal szemben
Krehbiel a német alkotmánybíróság működésének vizsgálatából nyert adatok révén mutatja be, hogy a bíróságok igyekeznek a nyilvánosság erejére építeni az ítéletek végrehajtásától esetlegesen vonakodó kormányzatokkal szemben. A nyugati társadalmakban ugyanis jellemzően magas a bíróságokba vetett bizalom, így egy politikus saját népszerűségét veszélyeztetheti, ha nyíltan szembefordul a bírói döntésekkel. Ezt a bizalmi tőkét azonban csak akkor tudják a bíróságok saját hasznukra fordítani, ha az állampolgárok értesülnek az adott ügyről. Mindemellett a bíróságoknak törekedniük kell arra is, hogy a kormányzattal való kapcsolatuk ne erodálja a beléjük vetett bizalmat, ugyanis azt éppen a függetlenségükből nyerik.
A bíróságok az ítéletek stratégiai időzítése révén aknázhatják ki a nyilvánosságban rejlő potenciált
Krehbiel elemzése szerint a választások közeledtével a bíróságok alkotmányossági vizsgálatokban hozott ítéleteinek száma is megnövekszik. Kampányidőszakban ugyanis az állampolgárok, valamint a média is sokkal nagyobb arányban foglalkozik közügyekkel. Ezt a megnövekedett érdeklődést használhatják ki a bíróságok annak érdekében, hogy a leginkább kritikus kérdésekben ítéletet hirdessenek. A szerző érvelésében rámutatott továbbá, hogy ez a jelenség csak a rendes választások esetében figyelhető meg, míg a rendkívüli, valamilyen okból előrehozott választások esetében nem. Mindemellett felhívja a figyelmet arra is, hogy a stratégiai időzítés korántsem „csodafegyver.” Számos külső tényező befolyásolhatja ennek eredményességét, így például a kampányidőszak egyéb eseményei akár el is vonhatják a figyelmet a bíróságok által hangsúlyozni kívánt kérdésekről.
A napokban közölte a legfrissebb adatokat a nyugdíjakról az ukrán statisztikai hivatal. A friss számok szerint az átlagos nyugdíjasok a magyar juttatásnak ötödét kapják, 3,3 millió ukrajnai idős pedig 26 ezer forintnyi hrivnyával kénytelen beérni.
Közben a tengerpartokon orosz rakéták jelentek meg.
Az ügyvédből lett politikus 2016 óta képviselőként dolgozik, nyíltan bírálta Izraelt a Gázai övezeti háború miatt.
„Jövőre nem babra megy a játék. Védjük meg, amit közösen elértünk!” – fogalmazott a miniszterelnök.
Talán a közvélemény-kutatások valamennyit segítenek, de igazán csak a választás lesz alkalmas erre. Addig marad a találgatás, a hit és az állandó manipuláció.
Új elemzőműsorral bővül a Mandiner kínálata. A MESTERTERV házigazdája, Kereki Gergő állandó vendégeivel, Mráz Ágoston Sámuellel és G. Fodor Gáborral a legfontosabb politikai események mögötti stratégiákat vizsgálja. A premierben Orbán Viktor beszéde, a Békemenet és a Tisza párt felvonulása kerül terítékre.
A Kreml szerint téves az orosz–amerikai csúcs lemondásáról beszélni, mivel az időpontot még nem véglegesítették.
A hőtérképét is megmutatjuk!
