Lesz-e harmadik világháború?

2019. május 31. 15:44

Lehetséges a háborúk elkerülése? Csak akkor, ha elfogadjuk, hogy a konfliktus lehetősége mindig ott lóg a levegőben. A polgárháborús Észak-Írországban felnőtt Kingsley Donaldson a brit hadsereg tisztjeként párbeszédeket épített a világ olyan konfliktusos zónáiban, mint Irak, Afganisztán, Libanon és Palesztina. Donaldson a Brain Baron beszélt a jelen és a jövő háborúiról.

2019. május 31. 15:44
Jerez Julio

Hogy milyen lesz a jövő háborúja? Nem egy nagy konfliktus lesz, hanem sok kicsi fog egymásra rakódni az északír származású brit exkatona szerint, aki úgy véli, nem a hidegháborúból itt maradt intézmények a legalkalmasabbak arra, hogy az új világ kihívásaira jó választ adjanak. 

A dunai hajós tragédiára vonatkozóan egy perces néma csöndet kért Kingsley Donaldson a Brain Baron tartott előadása elején. Bevezetőként arról beszélt, miért pont a 2020: a háború világa címet adta az könyvének. Elmondta, ez mindenképpen egy olyan időpont, ami még bőven belátható, és bőven lehet idő arra, hogy „ha valaki elkezdi égetni a reggelijét, akkor időben szóljunk neki, mielőtt felcsapnak a lángok”. A könyv, aminek társszerzője, 2017-ben jelent meg, így tematikájában és jövővázolásában egészen aktuális kérdésekkel – mint a klímaügy és a migrációs válság – foglalkozik.

Donaldson elmesélt egy történetet a könyvel kapcsolatban: egy kiadóbeli ismerőse megkérdezte tőle, a volt katonától, hogy egyébként szerinte hány tábornok fog hasonló könyvet írni arról, amiről ő. Kingsley azt válaszolta neki, hogy egy sem, mivel ők nem előre gondolkodnak, hanem egy adott helyzetet oldanak meg.

Szerinte a jelenben nincs veszélye a világháborúnak, mert még nem sikerült a hidegháború utáni világnak meghaladnia egy olyan technológiai fejlődést, ami a kölcsönös elrettentés mellett lehetővé tenné egyik vagy másik oldalnak azt, hogy felülkerekedjen.

Ennek ellenére egyre több jel mutat arra, hogy változóban a nemzetközi intézményrendszer.

Előadásában ehhez sorolta azt is, hogy egyre rosszabbul lehet előre meghatározni, milyen eredménye lesz a választásoknak. Ebből és sok másból azt vezette le, hogy: ha lesz is egy III. világháború, az nem egy nagy háború lesz, hanem sok kis konfliktus egymásra rakódása, olyan, „mintha sok kis Hitler-figurát dobálnánk egymásra”.

A közönségen végignézve úgy fogalmazott, életkorukat tekintve valószínűleg kevés közvetlen élményük lehet a II. világháborúról, nem is szólva az elsőről, de úgy véli, sosem késő az első kettő tanulságait megtanulni a jövőre nézve. Arra is kitért, hogy a II. világháború utáni világ elmúlik, és szerinte nem a régi intézményrendszerben kell kezelni az új problémákat.

Visszatérve a változásokra, úgy vélte, hogy maga az egész világ értékrendje változik, nem csak a közpolitika. Ezzel együtt is a politikusok nagyon vékony jégen mozognak, könnyen elcsúszhatnak rajta. Úgy vélte, a napokban újra intenzívebbé vált szerb-albán konfliktus Koszovóban erre is egy jó példa, bár egyébként a gazdasági hatások kezelése is fontos lenne, hiszen a gazdaság állapota, a munkanélküliség súlyosbító tényezők lehetnek ahhoz, hogy egy látható konfliktus törjön ki.

Donaldson szerint a Brexit teljesen rosszul lett kezelve, mert komplex problémával akartak egyszerűen foglalkozni. Úgy vélte az említett példákból kifolyólag, hogy nagy gond akkor lehet,

ha lassan kicsúszik a politikusok kezei közül az összes kihívás kezelése;

ezért azt ajánlotta, hogy a védelem első vonala a gondolkodás, a megelőzés kell, hogy legyen, éppen azért, hogy ne legyen eszkaláció.

Szerinte érdemes a Selyemút-kezdeményezésre odafigyelni, ugyanis Kína ezzel egy nyugati és afrikai terjeszkedést hajt végre, ennek során pedig előfordulhat, hogy kínai repülőgép-hordozó jelenik meg a Földközi-tengeren, „hiszen ha ezt megteheti az Egyesült Államok és Oroszország, akkor Kína miért ne tenné meg?” Fontos problémának tekinti a klíma- és népességváltozást – utóbbi kapcsán a Brexitre visszatérve kijelentette, hogy látható, mi történt a népszavazás előtt Nagy-Britanniában, milyen folyamatok voltak jelen.

Feltette a kérdést: „Hova fognak mennek az afrikaiak Afrikából, és hogyan fogjuk kezelni azt itt, Nyugaton? Mi lesz az öregedő nyugati társadalmakkal, különösen az ötven feletti emberekkel?”

Szerinte akár dicső, akár dicstelen egy adott kontinens vagy ország történelme,

„a végén” mindenki „együtt lesz a végső pillanatokban” a közpolitika irányítói által.

Szerinte éppen ezért fontos, hogy próbáljuk megérteni mások elképzeléseit, ne hagyjuk magunkat befolyásolni a régi szokások által, és nem tartja rossz dolognak, ha beszélgetnek az emberek az ellenfeleikkel.

Végezetül egy macskás híren keresztül plasztikusan ábrázolva a mai kor hírfogyasztási szokásait: szerinte az, hogy minden nemzetközi esemény ellenére egy hídon rekedt macska volt képes uralni a BBC hírapplikációját több napig mint vezető hír, véleménye szerint azt jelenti, hogy „bizonyos dolgok újraegyensúlyozására” van szükség.

Fotó: Brain Bar

Összesen 29 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
igort
2019. május 31. 19:56
lesz
mokány
2019. május 31. 19:41
Álnaiv ügynök. Biofegyver migránsról kellett hogy halljon, de nem beszél. Tematizálni is ő (meg akik mögötte állnak) akar. Ossza máshol.
Akitlosz
2019. május 31. 18:28
"szerinte az, hogy minden nemzetközi esemény ellenére egy hídon rekedt macska volt képes uralni a BBC hírapplikációját több napig mint vezető hír, véleménye szerint azt jelenti, hogy „bizonyos dolgok újraegyensúlyozására” van szükség." Kinek mi a fontos. Az, hogy egy politikus éppen mit nyilatkozik, azaz hazudik, az egészen biztosan nem fontosabb hír ennél.
Akitlosz
2019. május 31. 18:25
"Mi lesz az öregedő nyugati társadalmakkal, különösen az ötven feletti emberekkel?” Mi lenne? Öregednek szépen tovább, ameddig meg nem halnak, de aztán már tovább nem.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!